Sziasztok most egy pár napig nem tudok részt hozni :/ Bocsi! Komizzatok :) Puszii ♥

43. Tűzijáték

(Lexy szemszöge)

Bekapcsoltam a rádiót és a lányokkal végighallgattuk az interjút. Ahányszor meghallottam Niall hangját, széles mosoly terült el ajkamon...
Miután befejezték, úgy fél órával, a srácok is megjelentek.
-Jobb lesz ha készülődsz!-közölte velem Harry ahogy beléptek az ajtón.
-Hova?-vontam föl a szemöldököm.
-Csak öltözzél.
Még mindig Niall kezeslábasában feszengtem.
-De ez olyan kényelmes!-húztam a számat. Niall rám mosolygott.
-Menj szépen Harry-vel.-kérte. Beleegyezően bólintottam és követtem a Fürtöskét fel a szobámba.
-Lássuk csak.-tárta ki a szekrényem ajtaját.-Itt kell lennie...-kutakodott.-Áhh! Meg is van.
Kivette a dobozt amiben Zayn ajándéka volt. Felém nyújtotta.
-Ezt vedd fel...-közölte.-Meg ezt.- nyújtotta oda a tornacipőt amit Liam-től kaptam.
-Mi ez az egész Harry?-kérdeztem, de engedelmesen kihámoztam magam a ruháimból. Hazza elfordult míg átvettem a fehérneműt. Mikor áthúztam visszafordult. Letérdelt elém és visszatette a szorító kötést a térdemre. A vállába kapaszkodtam ahogy rántott egyet a kötésen. Megszemléltem magam a tükörben. A fekete csipke tökéletesen simult a bőrömre. Harry mögém állt és  helyeslően bólintott.
-Niall elveszti az eszét ha meglát ebben.-veregette meg a hátsómat. Perverz vigyor ült ajkára és akkor sem hervadt le mikor belebújtam a ruhába. Jól kiemelte az idomaimat és ezt Hazza is szóvá tette.
-Csodálatosan nézel ki!-közölte ahogy megnéztem magam a tükörben. Átölelte a derekam és a szemembe nézett a tükörben. Sejtettem mi járhatott abban a Fürtös fejében. Adott egy puszit a fejem búbjára majd elengedett.
-Várj egy percet!-kiment a szobából és nemsokára egy hajvasalóval jött vissza. Leültetett egy székbe és míg várta, hogy felmelegedjen a hajvasaló, ügyesen tincsekre bontotta a hajam, hogy könnyebben kivasalhassa.
-Bár én imádom ha göndör a hajad,-magyarázta miközben az első tincseket vasalta-Niall kedvéért most kivasaljuk szépen...
Hagytam hadd csinálja amit akar, bíztam Harry-ben. Egyszer sem égette meg a fülem amiért felettébb hálás voltam. A One Thing-et énekelte miközben megcsinálta a hajamat.
-Ahhoz képest, hogy sosem vasalod a hajad, nagyon jól csinálod.-szólaltam meg kis idő után.
-Szoktam figyelni Liam-et, hogy csinálja...-vont vállat.-Kész is. Már csak egy kis szempillaspirál és tökéletes leszel...
Megcsodáltam magam a tükörben. Harry csodát tett.
-Köszönöm!-fordultam felé és egy nagy puszit nyomtam az arcára.-Isten vagy!
-Eddig csak félisten voltam. Mivel érdemeltem ki az "Isten" rangot?
-Hát... nem csak jól nézel ki, de ügyes is vagy.
-Oh köszi.-hajolt meg.-Igyekszik az ember.
Feltettem egy kis szempillafestéket majd együtt karöltve a nappaliba mentünk. A térdem pokolian szúrt, de nem panaszkodtam. Legalább már nem kellett azt az ormótlan gipszet viselnem. Zayn elismerően füttyentett ahogy meglátott.
-Jól választottam.-bólogatott akár egy kölyökkutya. Liam lenézett és elvigyorodott. A Converse csuka elmaradhatatlan volt.
-Én is.-mosolygott átölelve Danielle derekát. Christie félrevont egy picit a társaságtól.
-Csodásan nézel ki!-közölte velem. Láttam rajta, hogy valami nyomja a szívét.
-Mi a baj?-tettem a karjára a kezem.
-Semmi, nem rontom el az estéteket! Érezzétek jól magatokat Niall-el!-mosolygott. Megigazította a szemüvegét és a lépcső felé pillantott. A Szöszi jött le Louis kíséretében. Sötétkék farmer volt rajta, piros cipővel meg egy kockás ing, felül lazán kigombolva hagyta az utolsó gombot szabadon hagyva ezzel a nyakát. Christie finoman meglökött mire magamhoz tértem. Odaléptem Niall-hez.
-Gyönyörű vagy!-sóhajtott fel ábrándosan ahogy meglátott. Felém nyújtotta a kezét s én megfogtam azt.
-Köszönöm.-jöttem zavarba.
-Felnőttek a kicsikéim!-dramatizált Lou. Liam megveregette a vállát.
-Itt a kocsi.-közölte Harry aki épp akkor jött be a házba. A Szöszivel karöltve kiléptünk a villából.
-Vigyázzatok magatokra!-Hazza egy kulcsot nyújtott át Niall-nek.-Jó szórakozást srácok.
Beszálltunk az autóba, a sofőr kihajtott a kapun.
-Hová megyünk?-nézelődtem még mindig a Szöszi kezét fogva.
-Majd meglátod.-ígérte Niall. Belenéztem azokba a ragyogó kék szemekbe és bólintottam. A város fényei bevilágítottak a kocsi ablakán.
-Itt jó lesz!-szólt Niall a sofőrnek, mire az megállította a kocsit. Kiszálltunk és sétálva indultunk tovább. Egy sarkon befordulva megpillantottam az Eiffel-tornyot. Gyönyörű volt. Ki volt világítva és úgy ragyogott mint egy csillag. Elállt tőle a szavam is. Niall egyenesen a Torony felé vezetett. Felmentünk egészen a legtetejére.
-Ez csodás!-az egész várost láttam alattunk elterülni. A fiú mögém állt és átölelt.
-Akárcsak te.-csókolta meg a nyakam. Jóleső borzongással bújtam hozzá. A nyakláncon, amit tőle kaptam, megcsillant egy lámpa fénye.-Gyere, együnk.-kézen fogott és egy csodásan megterített asztalhoz vezetett. Gyertyák szolgáltatták halványan a fényt. Egy nagy tál spagetti volt az asztal közepén. Olyan csábító illatot árasztott, hogy a gyomrom összerándult. Niall kihúzta előttem az egyik széket majd leült velem szemben. Bort töltött két kristálypohárba. Elgondolkodva nézegettem a vörös italt. Bíztam a fiú ízlésében úgyhogy tudtam, hogy a bor kellemesen édeskés lesz. Koccintottunk majd belekortyoltam az italba. Nem kellett csalódnom.
-Két hónapja találkoztunk először.-szólalt meg Niall.-Két hónap alatt mennyi mindent elértünk mi ketten... Örülök, hogy itt vagy velem. Olyat adtál amit talán meg sem érdemlek. Magadat...-kisfiús mosolyát villantotta rám. A szívem hevesen megdobbant.-Köszönöm...

Nem tudtam semmit mondani, így csak bólintottam. Nekiláttunk az evésnek. A spagetti isteni volt. Egyszerre emeltünk a szánkhoz egy falatot. Egy hosszú tészta kötötte össze a két villát, de ezt én nem vettem észre mivel épp a csillagokat néztem. Visszafordultam Niall felé mert az az egy szál tészta csak nem akart elfogyni. Boldog mosoly ült arcán ahogy közelebb hajolt hozzám. A tészta elfogyott, összeért az ajkunk. Ekkor tűzijáték robbant az esti égboltra. A szemhéjam mögött színes fények gyúltak.Éreztem Niall mosolyát a számon. Lassan visszahúzódott én pedig elmosolyodtam. Csendben ettünk, hosszú pillantásokat vetve egymásra. Ahogy végeztünk a Szöszi felsegített. Rejtett hangszórókból zene csendült fel.
-Felkérhetem egy táncra a hölgyet?-bókolt én pedig elpirultam. Megfogtam felém nyújtott kezét. Magához húzott és lassúzni kezdtünk. A térdem egyre jobban fájt. Fejemet a fiú vállára hajtottam. Esni kezdett az eső. A cseppek halkan koppantak a fémen. Hamarosan az egész Eiffel-torony egy hatalmas kopogó műalkotássá lett. A zene elhallgatott és minden sötétbe borult egy pillanatra. A vihar lekapcsolta az áramot.
-Menjünk.-tanácsolta Niall.
-Rendben.-egyeztem bele.
A Szöszi fogott egy taxit az utcán és beszálltunk. Számomra ismeretlen címet adott meg. A fiúhoz bújtam és a fejemet a mellkasán nyugtattam. Finoman cirógatta a hátamat a gerincem mentén. Röpke tíz percet autókáztunk majd a taxi megállt egy nagy épület előtt. A szakadó eső miatt nem igazán láttam mi az.
-Oké, két másodpercünk van beszaladni a ponyva alá.-közölte Niall majd kivágta az ajtót én pedig futásnak eredtem. Öt lépés, két másodperc, Öt liter víz a nyakamba. A Szöszi mellém ugrott. Ő is hasonlóképp festett. Már láttam, hogy az épület nem más mint egy hotel. Beléptünk majd egyből a recepcióhoz mentünk. Niall váltott pár szót a recepcióssal majd elindult a lift felé. Követtem őt.
-Itt fogunk aludni?-kérdeztem amint a sokadik emeleten kiszálltunk.
-Itt töltjük az éjszakát.-pontosított egy mosoly kíséretében.
-Ohh!-pirultam el ismét. Enyhe célzás volt.
A 220-as szobát kaptuk. Minő véletlen, az volt a szerencse számom. Rossz már csak nem sülhetett ki belőle. A Szöszi becsukta mögöttünk az ajtót.
A szoba nagyon szép volt. Hatalmas francia ágy foglalta el a nagy részét. Egy ajtó nyílott a fürdőszobába. Egyetlen hatalmas szekrény volt az egyik falnál. A falakat halvány bézs színűre festették.Az ablakból tökéletes kilátás nyílt az Eiffel-toronyra. Vagyis csak nyílott volna, de az eső, mint egy vastag gyapjú függöny, takarta el a kilátást. Levettem a cipőmet majd Niall pillantásától kísérve a fürdőszobába mentem, hogy kicsit rendbe szedjem magam. Arra számítottam, hogy egy csapzott mosómedve fog rám nézni a tükörből, de kellemesen csalódtam. A sminkem vízálló volt és a hajam is egészen éppen maradt. Niall bejött utánam. Vizes haja borzasan meredt az ég felé. Mögém állt és végig csókolta a nyakam. Megborzongtam. A szívem hevesen dobogott. A fiú keze a derekamra simult. Maga felé fordított és felültetett a csap melletti pultra. Lábaimmal átkulcsoltam a derekát és magamhoz húztam. Összeért a homlokunk, mosolyra húzódott ajkam szomjasan tapadt a Szösziére. Reszkető kezem ügyetlenül bajlódott ingének gombjaival. Végül sikerült kigombolnom. Végigsimítottam immár fedetlen mellkasán. Lelöktem a válláról az inget majd visszatértem a mellkasára. Ujjaim fel le szántottak nedves bőrén. Keze ami eddig a lábam mellett pihent, most megindult felfelé a combomon, fokozatosan feltolva a ruhámat. A hajába túrtam, hogy még közelebb érezzem magamhoz. Megcsörrent a mobilom, de nem nyúltam érte. Túlságosan jó volt magamon érezni Niall ajkát, mintsem hogy megszakítsam a pillanatot. A fiú már valahol a nyakamon járt.  Végigsimítottam erős hátán. Az izmok megremegtek érintésem alatt. Niall ölbe kapott és a hálószobába vitt. Szinte rá vetette magát az ágyra. A ruhámat még valahol útközben elhagytam. Pupillája kitágult ahogy végignézett rajtam. Ismét megcsókolt majd ajka levándorolt a kulcscsontomra itt-ott megharapva a bőrömet. Csípőm akaratlanul megemelkedett és halk sóhaj hagyta el ajkamat...