Köszönöm *-*

2013. június 28., péntek

...Mivel nem engedte, hogy fent írjak a fejezethez így kénytelen voltam ide írni...Tehát először is Sziasztok :) A mostani fejezetben ugrottunk egy kicsit az időben, pontosabban két hónapot. Október van. A részhez egy magyar dalt választottam, ami nekem személyes kedvencem :$ Remélem nektek is tetszeni fog majd... A következő fejezethez szükségem lesz 9 kommentre...(Ugye láttátok a Bloglovin'-os felírást a jobb oldalon. Ha továbbra is követni szeretnétek a SweetDream1D-t akkor kénytelenek lesztek onnan követni :/ ) Na nem szaporítom tovább a szót... Jó olvasást és komizni, komizni, komizni :D Puszi ♥


Children of Distance-Visszavárlak
"Visszavárlak, de messze a cél,
Messzire sodor el tőled a szél
Ne felejts el, ne engedj el,
Várni fogok rád, csak szabadítsd fel..."
76. Az élet megy tovább...
(Liam szemszöge)
*2 hónappal később*
Összepakoltuk a cuccainkat. Lassan elérkezett a turné vége. Még három állomásunk volt. Egyszerűen elfáradtam ettől az egésztől. Danielle szakított velem. Feladta a küzdelmet az utálkozókkal szemben. Bár nehéz volt, de beletörődtem. Attól, hogy nem voltunk együtt még sokat beszélgettünk, de hiányzott. Úgy éreztem nélküle nem tudom teljesíteni a maximumot. Jót is tett, hogy a menedzsment eldöntötte, leállunk pár hónapra. A banda körül egyre nagyobb lett a lázadás. A rajongók csak azt látták, hogy kifordulunk magunkból. Harry teljesen megveszett. Nem lehetett vele értelmesen beszélni. A legtöbb időt amit nem koncertezéssel töltöttünk, el piálta vagy éppen, legnagyobb felháborodásunkra és bánatunkra belőtte magát. Nem igazán hatotta meg, hogy megfenyegették, hogy kidobják. Persze ezt mi sem tűrtük szó nélkül! Felőlem akár lehet egy teletetovált drogos állat, akkor is a testvérem marad. És ezzel a többiek is egyet értettek. Segíteni akartam rajta. Zayn pedig összejött egy másik banda tagjával. Perrie a Little Mix énekesnője volt. Egyáltalán nem passzoltak egymáshoz. Hope pedig nem nagyon adott magáról életjelet. Nagyon-nagyon szétestünk. Christie és Louis, hál' istennek nagyon jól voltak, és Niall meg Lexy is visszatértek a régi kerékvágásba. Ezt csupán Harry lassú lecsúszása árnyékolta. Lex és Tommo mindent megtettek, hogy megakadályozzák a folyamatokat, de még ők sem tudtak csodát tenni. Én is azon kattogtam, hogyan javítsam meg az eltört dolgokat.
Aztán beütött a változás. Harry elkezdetett randizgatni egy ismeretlen lánnyal. Valamelyest javult a helyzet. Félretette a drogokat és kicsit rendbe szedte magát, de még mindig nem volt a régi. Lassan közeledett a tél. Úgy ahogy köztünk is bekövetkezett a hideg évszak, a világon is meglátszott...
(Lexy szemszöge)
Figyeltem a lehulló hópelyheket. Kinyújtottam a tenyeremet. Elmosolyodtam ahogy egy pihe az ujjam begyére telepedett. Elolvadt mielőtt közelebbről is megcsodálgattam volna. Olyan pici volt és sérülékeny, de gyönyörű...
-Szia!-Niall puszit nyomott a fejem búbjára miközben átölelte a derekamat. Bécsben voltunk, a turné befejező állomásán.
-Túl korán jött a hó...-állapítottam meg.
-Ezek még csak szárnypróbálgatások, nem fog megmaradni...-felelt az Ír.
-Harry merre van?-megfordultam a karjaiban és a mellkasára támasztottam a fejem.
-Fogalmam sincs, biztos csavarog valahol...Talán elment várost nézni, vagy...-bár nem mondta ki, de a szemébe nézve tudtam, hogy egyre gondolunk. Tehetetlenségemben felsóhajtottam. Bíztam benne, hogy nem keveredik valami bunyóba. Nem örültem volna neki ha megint megverik...
(Harry szemszöge)
A hiedelmekkel ellentétben, ajándékot vásárolni mentem. Taylornak néztem valami kis szuvenírt. Az már más kérdés, hogy közben volt nálam egy üveg whiskey a kabátom belső zsebében. Az nem árthatott senkinek, ha van egy kis lélekerősítőm. Ahogy boltról boltra jártam, egyre jobban esett a hó. Végül megtaláltam a megfelelő ajándékot. Egy pici szobrocska volt, azonnal megtetszett. Becsomagoltattam és visszamentem a szállodához. A régi épület csak úgy ontotta magából az ellenségességet. Végignézve rajta, megakadt a szemem valamin. Az egyik erkélyen egy fiatal pár ölelkezett. A fiú a korlátnak támaszkodott és a mellkasára húzta a lányt. Boldognak tűntek. Közelebb érve felismertem őket. Nem volt nehéz, Niall szőke fürtjei és Lexy vörös hajzuhataga csak úgy világított. Kicsit elmosolyodtam. Dúdolni kezdtem miközben leültem egy padra a szálloda előtt.
Össze vagyok törve.
Hallasz engem?
Vak vagyok,
Mert te vagy az egyetlen, amit látok.
Egyedül táncolok
És azért imádkozok,
Hogy a szíved érzései megforduljanak.
És ahogy felsétálok az ajtódhoz
Szemeimet a földre szegezem,
Mert nem tudok a szemedbe nézni,
És azt mondom...

Amikor ő kitárja a karjait
És közel húz magához,
Úgy érzem ez nem helyes,
Mert én ennél jobban tudlak szeretni.
Amikor átölel én úgy érzem,
Hogy meghalok.
Úgy érzem ez nem helyes,
Mert én ennél jobban tudlak szeretni.
Ennél jobban tudlak szeretni...
Én ennél jobban tudlak szeretni...
Megráztam a fejem aminek következtében egy adag hópihe hullott ki göndör hajamból. Játszottam a hős szerelmest és elbuktam. Megtettem mindent ami tőlem tellett, Niall mégis valahogy több volt nálam. Talán mert ő tiszta... Igen, Niall egy tiszta lélek. Én bűnös vagyok... Alkohol, szex és drogok...Ebből állnak a napjaim. Niall sokkal több, ő sokkal jobb! Ő az aki igazán megérdemli ezt a tündért. Neki kell vigyáznia rá..Mert Niall más...Ő jó...Én rossz vagyok...-lehunytam a szememet. A gondolatok fájdalmasan feszítették a szívemet. Elővettem az üveget és hosszan kortyoltam az italból.
-Röhej vagy Harry Styles!-közöltem magammal ahogy kezdett beütni a pia.-Mit szólnál hozzá ha bepattannánk abba a csini kis kocsidba és kiló 20-szal nekiszaladnánk egy fának...Tudom, hogy tetszene...Erre vágysz, nem igaz?!-feltápászkodtam a padról és a garázs felé vettem az irányt. Éppen ki akartam nyitni az ajtót mikor meghallottam valamit.
-Harry! Te meg hová mész ilyen későn?-Perrie tipegett felém 10 centis magassarkújában.
-Csak...gondoltam kerülök egyet...-vonogattam a vállam.
-Gyere be és inkább igyál egy teát! Meg fogsz fázni!-átölelte a vállamat és betámogatott a portára.
-Merre voltál?-kérdezte miközben már a teámat töltötte ki a lakosztályban.
-Elmentem ajándékot venni...
-Ajándékot?-fordult felém.-Ki a szerencsés?
-Szegény szerencsétlen...-nyögtem föl és a térdemre támasztottam a fejem. Eddig nem is tűnt fel, hogy ilyen imbolygó a kanapé.-Ne mondd el senkinek! Oké?
-Persze, ahogy akarod!-szinte hallottam a lány hangján, hogy vállat vont.
-Taylor...Taylor Swift-tel találkozgatok mostanában...-felsóhajtottam ahogy végre megszabadultam a titok terhétől.
-Atya ég! Mióta?-Perrie a kezembe nyomta az egyik bögrét és leült mellém.
-Pár hete...csak...tudod mi csak barátkozunk...Ugye tényleg nem mondod el senkinek?-oldalra biccentettem a fejem, és kölyökkutya szemeket meresztettem rá.
-Mit nem mond el?-lépett be Zayn a nappaliba.
-Semmit!-vágtuk rá egyszerre Perrie-vel.
-Figyellek ám titeket!-nézett mindentudó tekintettel miközben leült mellénk. Louis ordítását hallottuk a szobájuk felől majd rögtön megjelent Christie. Vihogva vetette be magát közénk kis híján kiborítva a kezemből a forró teát.
-Nem vagyok itt!-húzta össze magát és próbált láthatatlanná válni. Néha már idegesítő volt, hogy ezek ketten így elvannak.
-Hol vagy te kis boszorkány?!-Tommo egy alsónadrágban vágtatott ki. A hátán és a mellkasán olvadt hó folydogált lefelé. Elvigyorodtam a látványon. Csörgött a mobilom ezért felkeltem a kanapéról. Christie feljajdult mint akit elárultak majd tovább menekült a bősz és csuromvizes Louis William Tomlinson elől...



2013. június 25., kedd

Egy újabb Díj :) De ettől függetlenül új részt csak akkor tudok hozni, ha megjött a komment a 75. részhez! Gyerünk srácok! ♥


Köszönöm szépen a díjat xxHxx-nek!

Szabályok:

1. Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.!
2. A jelölő minden kérdésére válaszolni kell.!
3. 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek.!
4. 11 ember meg kell jelölni és linkelni.! (nincs visszaadás/visszajelölés)

11 dolog rólam

1. 17 leszek Augusztus 20.-án 
2. Imádom ha díjat kapok, viszont néha fárasztó kitölteni :$
3. Szeretek olvasni ♥
4. A kedvenc magyar városom Szeged
5. Egyébként a kedvenc városom Dublin és Mullingar :)
6. Három kutyám van.
7. Van egy tetoválásom ami a Forever Young egy idézetét ábrázolja. *-* 
8. A kedvenc országom írország *-* ♥
9. Most kezdtem el hallgatni a Little Mix-et.
10. A kedvenc hazai előadóim a Children of Distance ♥♥♥
11. Utálom a The Wanted-ot #SorryTWFans

Válaszaim:

1. Directioner vagy?-Igen *-*
2. Kedvenc sorozat?-Phinias&Ferb
3. Mi a legeslegnagyobb álmod?-Írnek lenni :$
4. Szeretsz blogolni?-Igen, bár néha úgy érzem felesleges... :/
5. Hobbi?-Fotózás, versírás
6. Hány éves vagy?-17
7. Találkoztál már az 1D-vel?-még nem, de ami késik az nem múlik :$ ♥
8. Szereted a Little Mixet?-Nem, de van pár jó számuk.
9. Laptop vs Telefon?-laptop
10. Hány blogot olvasol?-nem sokat...
11. Olvasod a Dark-ot?-igen

Kérdéseim:
1.Mióta vagy Directioner?
2.Szereted a zsiráfokat?
3.Mi a kedvenc ételed?
4.Kedvenc város?
5.Van tetoválásod?
6.Piknik Niall-el a parkban vagy mesefilmes este Liam-mel a kanapén?
7.Szemed színe?
8.Legidegesítőbb szokásod?
9.Kedvenc állat?
10.Kedvenc magyar előadó(k)?
11.Ki a kedvenced a bandából?



Akiknek küldöm

2013. június 23., vasárnap

Helló :) Azt hiszem a 75. rész kicsit, hogy is mondjam...szóval lehet, hogy kell hozzá lelkierő, hogy végigolvassátok... Remélem azért tetszeni fog majd :) Jó olvasást és ne feledkezzetek meg a kommentekről. Most csak 9-et kérek :D Valamint olvassátok el a hirdetményt is ott oldalt mert fontos infók vannak benne! Puszi ♥

"Szerettél valakit is annyira,hogy odaadtad volna a fél karodat érte?
Nem,nem mint kifejezést értem,hanem szó szerint,odaadnád valakiért a fél karodat?
Amikor tudják,hogy a szívedben laknak
És te tudod,hogy te vagy a pajzsuk
És bárkit elpusztítasz,aki bántani meri őt
De mi történik,ha megfordul a karma,és visszacsap
És minden,amiért kiálltál,ellened fordul,hogy bosszantson
Mi történik,ha te magad leszel fájdalma legfőbb forrása?"
75. Nem kellett volna...
(Louis szemszöge)
-Tetszett a film?-öleltem át Christie derekát és közelebb húztam magamhoz.
-Határozottan.-felpipiskedett hozzám és puszit nyomott az államra. Összekulcsoltuk ujjainkat és laza tempóban sétáltunk hazafelé. Esni kezdett az eső. Tipikus London.
-Nem sietünk ugye?-megtorpantam és magamhoz húztam a lányt. Az utca kezdett kiürülni, egyrészt mert esett az eső, másrészt pedig mert már későre járt.
-Nem...-rázta meg a fejét. Óvatosan levettem a szemüvegét.-De Lou...így semmit sem látok rendesen...-panaszkodott.
-Nem is kell!-csókoltam meg lágyan. Meghajoltam és felé nyújtottam a kezem.-Szabad egy táncra?-felnevetett és elfogadta a felé nyújtott kezet. Keringőzni kezdtünk miközben az eső egyre jobban zuhogott. Éreztem a szívdobbanásait ahogy összesimult a mellkasunk. Olyan volt mint egy kismadár szárnycsapásai. Az én szívem hasonmása. Újra megcsókoltam. Nyelvemet finoman nekinyomtam az alsó ajkának bejutásért könyörögve. Forró volt a csók, átmelegített. Szorosan magamhoz öleltem a testét. Olyan törékenynek tűnt mellettem. Vigyázni akartam rá mindig. Nem bírtam volna ha bárki bántja.
-Meg fogunk fázni.-húzódott el egy picit. Némi szomorúságot véltem felfedezni a hangjában.
-Nos, folytathatjuk a tusolóban.-kacsintottam rá mielőtt tovább indultunk volna. Szökdécseltünk és nevettünk mint a kisgyerekek. Christie észrevett egy nagy pocsolyát.
-Nem mersz végigszaladni rajta!-nézett rám kihívóan.
-Nem-e?-néztem vissza.-De mi a tét?-még mielőtt válaszolhatott volna, nekilódultam és végigrohantam a pocsolyán. Csurom víz lettem, Christie annyira nevetett, hogy majdnem elesett.
-Én Hősöm!-karjaival átkulcsolta a nyakamat és adott egy puszit.
-I'm not Superman...-dúdoltam miközben újra elindultunk. A lány minden felszólítás nélkül meglökött oldalra így még egy pocsolyába beleléptem. Nevetni kezdett rajtam, de nem sokáig. Elkaptam és kigáncsoltam. A víz felett pár centire tartottam meg.
-Ne!-könyörgött szorosan markolva a pulcsimat.-Légyszi ne!-félig nevetett.
-Piszkálsz még?-úgy tettem mint aki elengedi, de az utolsó pillanatban elkaptam.
-Nem, dehogy is!-rázta a fejét. Függőlegesbe hoztam. Rácsapott a hasamra.
-Hé!-nevettem és magamhoz rántottam ismét. Gyorsan megcsókoltam.
-Viszel a hátadon?-pislogott rám ártatlanul. Felhorkantottam, de azért hátat fordítottam neki. Felugrott és megkapaszkodott a vállamban.
-Tudod, ha a lustaság fájna...-csóváltam a fejemet miközben kikerültem egy pocsolyát.
-Tudom, tudom...-kuncogott és beleharapott egy picit a fülembe. Megborzongtam, sietősebbre fogtam a lépteimet.
-Louis...?-szólalt meg kis idő múlva.
-Hmm?
-Szeretlek!-adott puszit a tarkómra. Elmosolyodtam. Meleg érzés költözött a szívembe.
-Én is Szeretlek téged!-feleltem miközben letettem a kapuban. Harry kocsija épp akkor gördült a felhajtóra. Mindketten ránéztünk.-Menj be és várj meg fent!-utasítottam a lányt.-Kérlek...
-Rendben.-láttam rajta, hogy közbe akart szólni, de végül egy bólintással elintézte a dolgot. Amint eltűnt az ajtó mögött nyomban felrántottam a sofőr felőli ajtót. Hazza kis híján kiesett.
-Hé, hé!-kaptam el a vállát.-Csak nyugalom. Mi a fene történt veled?!
A Fürtös rám nézett és elvigyorodott. Felhasadt ajkából pár csepp vér szivárgott az álla felé.
-Csak egy kis móka...-bűzlött a piától.
-Na gyere Nagyfiú!-a hóna alá nyúltam és kiemeltem a kocsiból. Felnyögött, mint akinek fájdalmai vannak.
-Óvatosan!-kért.-Hol van Lexy?
-Alszik.-bár nem tudtam, hogy ez-e az igazság, valamit mondanom kellett.
-Meg kell neki mondani...-motyogta.
-Nem kell most semmit mondani! Felviszlek a szobádba.-átöleltem a derekát és vezetni kezdtem befelé a házba.
-Várj egy kicsit!-nyögött föl. A feje előre bukott, hányt.
Fenébe!-szitkozódtam magamban. Elsimítottam az arcából göndör fürtjeit.-Véreset hányt, szuper!
-Jobban vagy?-kérdeztem mikor már csak szárazon csuklott.-Indulhatunk?
-Mhmm.-nem volt túl sok információ, de ahhoz elég volt, hogy ismét elinduljak. Próbáltam a lehető leghalkabban felvinni a szobájába. Nem akartam, hogy más is tudomást szerezzen a kis akciójáról. A lépcsőn megbotlott és majdnem elestünk, de még időben megkapaszkodtam a korlátban.
-Bakker!-kiáltott fel. Gyorsan a szájára tapasztottam a kezem.
-Csssst!-suttogtam.
-Mhghhmhhh...-motyogta a kezembe. A leheletétől párás lett a tenyerem.
-Majd a fürdőben elmondod, jó?-morogtam. Bólintott, mire elvettem a kezem a szájáról. Az ő fürdőszobájába vittem be. Leültetem a WC-re és elkezdtem levenni a dzsekijét.
-Louis?-Christie toporgott az ajtóban.
-Pillanat!-szóltam hátra a vállam felett.-Maradj nyugton, jó?-néztem Harry szemeibe. Bólintott. Odamentem a lányhoz.
-Sajnálom, de nem hagyhatom itt.-húztam a számat.
-Kell segítség?-Christie ránézett Hazzára a vállam fölött.
-Megoldom, menj és feküdj le. Nem tudom mikor végzek.
-Hát jó...-adtam neki egy lágy csókot majd visszafordultam a Fürtöshöz. Homlokát a WC tartálynak nyomva pihegett. Folytattam a dzseki leoperálást.
-Emeld fel a karjaid.-kértem. Amint megtette, áthúztam a feje fölött a pólóját. Hátrébb léptem egyet megdöbbenésemben. Felsőteste bal oldalán lilás zúzódások éktelenkedtek. Némelyik sebből vér szivárgott. Nem csodáltam már, hogy felnyögött fájdalmában mikor kisegítettem a kocsiból.
-Harry! Mi a fene történt?-kérdeztem újból. Közben levettem a bakancsát és félre pakoltam, hogy ne legyen útban. A farmerját és a többi holmiját a mosógépbe pakoltam, miután kiszedtem a zsebei tartalmát. Testvérként, és pláne fiú testvérként, igazán hidegen hagyott, hogy pucér. Megfogtam, most jóval óvatosabban mint korábban, és a tus alá állítottam, miután ellenőriztem, hogy jó-e a víz.
-Nem akarok erről most...-mormogta miközben megmostam az arcát.
-Akkor csak annyit mondj, hogy hol voltál?
-Valami kocsmában...-ez sokat segített átlátni a helyzetet. Le mertem volna fogadni, hogy kocsmai verekedésben szerezte a sérüléseit.
-Istenem, Hazza! Mire volt ez jó?-lehunytam a szememet. A háta teli volt hasonló ütésnyomokkal.-Egyszer még megöleted magad...
-De jó lenne!-nevetett fel kínjában.
-Te bolond vagy!-csóváltam a fejem miközben lemostam a vért és a piszkot. Néztem ahogy eltűnik a lefolyóban.-Törölközz meg! Hozok valami ruhát.-nem nagyon akartam magára hagyni, de muszáj volt. Amilyen gyorsan és halkan csak tudtam, berohantam a szobájába keresni egy pólót megy egy boxert. Visszatérve megtorpantam az ajtóban.
-Harry! Légyszíves tedd azt le!-könyörögtem.-Tedd szépen le azt a borotvapengét, kérlek...-nem mertem hirtelen mozdulatot tenni nehogy megijesszem és átvágja valamelyik csuklóját. Rám nézett egy pillanatra és valami félelmetes vigyor ült ki az arcára.
-Olyan könnyű lenne, Louis...Olyan egyszerű...-csóválta a fejét.
-Itt akarsz hagyni engem?-próbáltam rá hatni.-A srácokat?...
-A fájdalmat akarom elhagyni...-rázta meg ismét a fejét. Lassan léptem oda hozzá és kivettem reszkető kezéből az éles tárgyat. Félretettem majd szorosan magamhoz öleltem a fiút.
-Eszedbe se jusson még egyszer így megijeszteni!-morogtam a vállába.
-S...sajnálom...-ölelt vissza. Felöltözött és a szobájába kísértem. Mielőtt lefeküdt volna, adtam neki egy fájdalomcsillapítót és bekentem a sebeit fertőtlenítővel. Simogattam a haját mert tudtam, hogy az megnyugtatja. Megvártam míg elalszik, csak azután hagytam ott.
Mielőtt lefeküdtem volna aludni, az összes gyógyszert és hasonló öngyilkossági eszközt elzártam egy szekrénybe a kulcsot pedig beraktam a párnám alá. Reméltem, hogy nem jut eszébe lemenni a konyhába a késekhez. Christie már aludt mire oda jutottam, hogy le tudjak feküdni. Ahogy lehunytam a szemeim azonnal el is nyomott az álom...


2013. június 22., szombat

Halihóó :)) Nem jött meg a 10 komi, de a 34 rendszeres olvasó és a +41000 oldalmegtekintés meghozta a hangulatomat a rész felrakásához :) Ugye nem bánjátok? :D Harry most egy kicsit kimutatja a foga fehérjét, nem tudom mit fogtok szólni hozzá... Ez is egy "kicsit" perverzre sikeredett, remélem nem haragszotok meg érte ^.^ A következő rész majd 10 komi után jön, de most tényleg ;) Hajrá! ♥

"Tudom, hogy akarsz engem
Nyilvánvalóvá tettem, hogy én is akarlak téged
Úgyhogy vágjunk bele
Ne legyen köztünk ennyi tér
Táncolj
Basszus, de szeretem, ahogy mozogsz
Add oda magad
Mert már úgyis tudom
Mit akarsz tenni..."
74. Bajos csaj...
(Harry szemszöge)
A kormányon doboltam az ujjaimmal míg vártam, hogy a lámpa átváltson. Ahogy felvillant a zöld fény, a gázra tapostam. Egy szórakozóhely előtt lefékeztem és beálltam a parkolóba. Nem volt túl nagy szám, de legalább kisebb volt az esélye, hogy valaki felismer. Bezártam az autót és a zsebembe süllyesztettem a kulcsot. A kocsmából őrjöngve áradt ki a zene. Belöktem az ajtót és körülnéztem. Vagyis néztem volna, de a cigi tömény füstjétől az orromig sem láttam. Úgy döntöttem jobb, ha felületesen lélegzem míg a pulthoz nem értem.
-'Stét!-biccentett a csapos.-Mit adhatok?
-Egy dupla whiskey-t jéggel.-ahogy kézhez kaptam az italomat, felét le is húztam egyből. A jég keményen a fogamhoz koccant. Sóhajtva fújtam ki a levegőt. A leheletem végigégette az ajkamat. Körülnéztem egy kicsit. Annyira nem is volt lepukkant hely. Jó páran táncoltak. Egy lány keltette fel a figyelmemet. Szőke volt, kb 165 centis, telt alkat. Estére tökéletes. Elhatároztam, hogy becserkészem. Rendeltem még két italt majd megfogtam őket és odaügyeskedtem magam a csajhoz.
-Szia!-szólítottam meg. Felém fordult és elmosolyodott.
-Szia!-köszönt vissza miközben pillantása végigvándorolt rajtam.
-Hoztam egy italt, ha nem bánod...-próbáltam túlüvölteni a zenét.
-Oh, köszi!-a lány elvette a poharat.-Cat vagyok.-mutatkozott be miközben koccintottunk.
-Edward.-nem tudtam miért, de a második nevemet mondtam meg neki. A lány ismét elmosolyodott.-Táncolunk?-kérdeztem miután mindketten megittuk a whiskey-t. Bólintott. Magamhoz húztam és mozogni kezdtem a zene ütemére. Hamar felvette a tempót és kisvártatva egyre jobban és jobban hozzám dörgölőzött. Legurítottunk még pár italt közben. Megmarkoltam Cat csípőjét mikor szorosan az ágyékomhoz dörzsölte a fenekét. Lehajoltam és megharaptam egy picit a fülét.
-Játszani akarsz?-karcos hangom hallatán megborzongott. Ajkamat a nyakára szorítottam és szívni kezdtem a bőrét. Felnyögött. Elégedett mosoly ült a számon. Beletúrt a hajamba miközben megfordult. Ajka mohón tapadt az enyémre. Megmarkoltam a fenekét és szorosan összepréseltem a testünket miközben úgy csókoltam meg, hogy pár másodperc múlva pihegve húzódott picit hátrébb.
-Gyere!-megfogta a kezemet és húzni kezdett maga után át a tömegen.-Itt a kocsid?-kérdezte mikor kiléptünk a hátsó ajtón. Forróságot éreztem, hiába volt csípős az esti lég. Az alkohol ütötte a londoni időjárás viszontagságait.
-Az ott!-intettem az autóm felé. A lány halkan kuncogott miközben kinyitottam az ajtót. Berántottam a hátsó ülésre és elkezdtem vetkőztetni.
-Ne itt!-kapta el a kezem.-Le kell lépnünk innét!-a pillantása aggodalmas volt ahogy visszanézett a kocsmára.
-B*zdmeg!-szitkozódtam. Már épp ki akartam parancsolni a kocsiból mikor elkapott. Felnyögtem a hirtelen érintéstől. Bosszantott, hogy még rajtam van a farmer.
-De nem azt...?-kezdtem bele, de elhallgattatott egy csókkal. Bezárta az ajtókat és elkezdte lehúzni a sliccem. Nemsokára kiszabadította a férfiasságom és újból simogatni kezdett. Az ajkamba haraptam ahogy megéreztem forró leheletét a csípőmnél. Egymás szemébe néztünk, Cat elmosolyodott majd meglepetésemre majdnem egész hosszomat a szájába vette. Lehunytam a szemem és a fejemet hátradöntöttem a támlára. Ujjaim görcsösen markolták az üléshuzatot miközben egy vadidegen lány elégített ki. Mikor már majdnem elélveztem megállt. Bosszús sóhajjal nyitottam ki a szemem. Nekem ennél most több kellett. Nem foglalkoztam a kényelmetlenségekkel, felrántottam a szoknyáját és a tangáját egy mozdulattal a bokájához varázsoltam. Aztán végigfektettem a hátsó üléseken.
-Oh.-nyögött a karomba kapaszkodva.
Ez nem szeretkezés volt, sokkal inkább mintha túlfűtött kutyák lettünk volna. Legalábbis én úgy éreztem magam. Minden lökésemnél durván egymásnak ütközött a csípőnk. Cat beleharapott a vállamba, csak még jobban feltüzelve ezzel. Számomra is érthetetlen szavakat mormolva lovagoltam meg a hullámokat. A hajam izzadtan tapadt a homlokomra. Még utoljára löktem rajta egyet mielőtt elhúzódtam volna.
-Bemegyek, iszom még egyet.-közöltem miközben már az övemet csatoltam be.-Jössz?
-Egy pillanat.-motyogta, a blúzát igazgatta. Kiszálltam és a az anyósülés felőli ajtónak támaszkodva vártam. Amint Cat is kiszállt ismét bezártam az ajtókat és elindultunk befelé. Már a parkoló közepénél jártunk mikor valaki felkiáltott.
-Hé! Te meg hol a francban voltál?-egy fickó lépett ki az árnyékból. A lány az ellenkező irányba lépett egyet. Itt baj lesz!-morogtam magamban.
-Velem volt.-szólaltam meg a lehető legnyugodtabb hangomon.
-És te ki a franc vagy?-a pasi felém kapta a pillantását.
-Edward...Edward Styles.-mutatkoztam be.
-Örvendek!-felelt egy jobb horog kíséretében. Hátra léptem egyet az ütés erejétől. Vért köptem a betonra.-Takarodj be!-a pasas megmarkolta Cat haját és húzni kezdte az épület felé. A lány halkan sírt miközben megpróbálta lefeszegetni magáról a férfi karját. Ne csináld Harry! Nem éri meg! Nem éri meg!-üvöltötte a védangyalom. Megráztam a fejem és elindultam. Megragadtam a fickó másik karját és kicsavartam. Felüvöltött és elengedte a lányt.
-Menj innét!-szóltam rá miközben már ütésre lendítettem az öklömet. Cat hátat fordított és futni kezdett.
-Minek avatkozol bele?!-feltehetőleg a pasija volt akit éppen csépeltem.
-Valahogy nem bírom, ha bántanak egy nőt.-szikrázó tekintettel néztem vele farkasszemet.
-Semmi közöd hozzá! A r*banc magának kereste a bajt!-fújtatott és újra meg akart ütni. Egy jól irányzott rúgás a gyomrába azonban megakadályozta ebben a szándékában. Összegörnyedt és kis híján eldőlt, de még mielőtt végleg leüthettem volna valaki hátba vágott egy baseball ütővel. Megbotlottam és térdre estem. Újabb ütés érte az oldalamat. Valaki a hajamba markolt és felrántotta a fejemet. A parkoló egyetlen lámpájának fénye élesen hasított a szemembe. Egy kés hűvös érintése pihent meg a torkomon. Lehunytam a szemem. Itt a vég?-gondolkodtam el.-Szuper! Legalább nem kell megint végignéznem Niall és Lexy szenvedését...De hiányozni fognak a srácok...-már épp felfogtam, hogy feladtam mikor Lex hangja hasított élesen a fejembe.-NEM ADHATOD FEL! HARCOLJ STYLES! KÉRLEK...-felpattant a szemem, elkaptam a kezet amely kést szorított a torkomhoz és kicsavartam belőle a fegyvert majd lerántottam a földre. Mázlimra csak ketten voltak így a másikat könnyűszerrel elintéztem. Amint mindkettő földre került beszálltam a kocsimba és a lehető leggyorsabban elhajtottam a parkolóból. Megtöröltem az orromat. Ahogy visszatettem a kezemet a kormányra, láttam, hogy a kézfejemen vörös folyadék csillog. Rosszabbul is járhattál volna!-nyugtattam magam.-Ha Lexy nem szólal meg, talán ott ölnek meg.-megborzongtam az emlék hatására. Olyan volt mintha az agyam hátuljából jött volna a hangja. Talán Ő mentett meg...



2013. június 13., csütörtök

Sziasztok :) Meghoztam a 73. fejezetet is. Ehhez a részhez James Arhur-Impossible-jét találtam a legmegfelelőbbnek. Talán a dallam nem az ami ide passzol, de a szöveg szerintem tökéletes Lexy és Harry örök hullámvölgyeire... Remélem tetszeni fog :) A 10 komit most is kérném szépen :)) Köszi, puszi ♥ Jó olvasást! :D

"...És most, mikor mindennek vége
Nincs semmi, amit mondhatnék
És ha már zavarba hoztál
Előrukkolhatsz vele és elmondhatod nekik..."
73.Harcolni fogok?
(Harry szemszöge)
Lexy és Niall kacarászva ültek a konyhában. Épp egymást tömték eperrel mikor beléptem.
-Hazz!-csillant fel Lex szeme ahogy meglátott.
-Csá!-mosolyogtam kényszeredetten miközben kivettem egy üveg vizet a hűtőből. Olyan gyorsan akartam elhagyni a terepet ahogy csak tudtam.
-Nem jösz filmet nézni?-kérdezte a lány mielőtt leléphettem volna.
-Hát...Őh...-a hajamba túrtam.
-Légysziii!-meresztett kiskutyaszemeket Lexy.
-Egye fene!-sóhajtottam beleegyezően. A lány a nyakamba ugrott és cuppanós puszit nyomott az arcomra. Magamhoz szorítottam és a hajába temettem az arcom.-Mit nézünk meg?
-Az új Vasember filmet.-fordult hátra Niall aki épp a popcornt rakta bele a mikróba. Bólintottam és elengedtem Lexy-t. Kézenfogta Niall-t és a nappaliba vonszolta. Rám hárult a popcorn őrzése.
-Mi lelépünk!-közölte Lou aki éppen akkor lépett a konyhába mikor kiszedtem a kukoricát. Sziszegve dobáltam egyik kezemből a másikba a forró zacskót.
-Hova?-kisöpörtem az arcomból a hajamat, hogy lássam Louis arcát.
-Csak egy kis esti túra a moziban...-vont vállat miközben felém nyújtott egy tálat. Beleöntöttem a popcorn-t.
-Aha, oké és Liam meg Dani?
-Ők már leléptek.-mutatott a hűtőre Lou. Arrafelé néztem. Egy cetli volt ráragasztva amit eddig észre sem vettem:
"Elmentünk vacsizni! Majd jövünk:
Liam&Danielle"
-Zayn?-az utolsó mentsváram.
-Őőőő...-Tommo elgondolkodott.-Utoljára a szobájában láttam, épp aludt.-tehát rá sem számíthattam.
-Rendben, jó szórakozást!-átöleltem egy pillanatra majd a kukoricás tállal a kezemben elindultam a nappali felé. Belépve egyből megakadt a szemem a gerlepáron. Egymás szájában keresték az igazságot. Elfordítottam a fejem és halkan megköszörültem a torkom. Erre úgy rebbentek szét mint az ijedt verebek.
-Itt a popcorn.-nyújtottam feléjük a tálat. Lexy az ölébe tette így, mivel ő ült középen, mindenki könnyen elérte. Hanyatt dőltem a kanapén és próbáltam tudomást sem venni másról, csak a filmről. Körülbelül tíz percet bírhattam így amikor kezdtem úgy érezni, hogy kevés a levegő. Felpattantam és kirontottam a szobából. Egyenesen felkaptattam a szobámba és gyorsan vetkőzni kezdtem.
-Harry?-Lexy megállt az ajtóban és kérdő tekintettel nézett rám.
-Bocsi, csak elfelejtettem, hogy ma találkám van egy ismerősömmel...-kamuztam miközben lerángattam a boxeromat és az ágyamra dobtam. Fogtam egy törülközőt és a tusolóba vonultam vele. Beálltam a meleg víz alá és mosakodni kezdtem. Lex felült a mosógépre és a legkisebb zavar nélkül figyelt. Ezt szerettem. Annyira természetesen tudott viselkedni a környezetemben.
-Biztos?-vonta föl a szemöldökét.
-Persze.-mosolyogtam miközben már a hajamat mostam.-Semmi baj, tényleg!
-Minden oké?-Niall is megjelent.
-Persze, csak...mindegy!-a lány megrázta a fejét és leugrott a mosógépről.-Készítsek neked ruhát?
-Nem kell, kösz! Megoldom.
-Rendben. Akkor jó mulatást!-egyedül hagytak. Megtámaszkodtam a törölközőtartón mert úgy éreztem a térdeim nem tartanak meg. Pár perc kellett, hogy összeszedjem magam. A törölközőt a derekamra csavartam ahogy kiléptem a gőzből. Megcsúsztam a csempén és kis híján elestem.
-Fenébe!-szitkozódtam. Letöröltem a tükörről a párát és bele néztem. Egy enyhén borostás arc nézet vissza rám. Tökéletes. Nem borotválkoztam, csak gyorsan fogat mostam. Mire kiválasztottam egy fekete pólót és farmert, a hajam is megszáradt nagyjából. Felöltöztem és előkerestem a bakancsomat. Végül egy fekete dzsekivel egészítettem ki az összhatást. Úgy nézhettem ki mint valami alvilági alak, de ma este nem hódtani akartam. Zsebre vágtam a telefonom, a kocsikulcsom és a pénztárcám majd lebaktattam a földszintre.
-Leléptem!-kiáltottam be a nappaliba majd elhagytam a házat.
(Lexy szemszöge)
Fogalmam sem volt mennyire hihetek Harry szavának, de jobbnak láttam nem feszegetni a dolgot és hagytam, hogy elmenjen, reménykedve, hogy nem esik baja. Amint véget ért a film, Niall elment tusolni én pedig kiültem a hátsókertbe. Felnéztem a csillagokra és elgondolkodtam. Nem tudtam mit tegyek. Hogy lehet egyszerre két fiút ennyire szeretni? Nem tudtam különbséget tenni a két érzés közt mégis Niall-t választottam. Harry ragadozó, könnyen talál magának egy másik lányt!-ezzel nyugtattam magam miközben belüll ezer darabra törtem a veszteség miatt. Nem engedhettem, hogy a könnyek kicsorduljanak a szememből. Inkább Niall-re kellett koncentrálnom. Egyszerűen imádtam minden porcikáját. Ahogyan nevetett, ahogy mozdult, a hangját, az illatát... És Harry...? Ő volt számomra...Ő...Mindig ott volt... Önzetlenül szeretett akkor is mikor a legkevésbé sem érdemeltem meg. Akkor is mosolyt csalt az arcomra mikor minden remény elveszett. Úgy csókolt meg, hogy éreztem, ha csak egy pillanatra is, gyönyörű vagyok...Mert számára az voltam...


2013. június 2., vasárnap

Szasztok :D 18+! DE! Kitaláltam valamit! Az egyik kedvenc, nem 1D-s blogon láttam, hogy tesznek zenét az egyes fejezetekhez, és úgy gondoltam én is rakok :) Nem tudom mit szóltok hozzá, úgyhogy légyszi a komikban erről is ejtsetek szót. Jó olvasást! Kövit hozom 10 komi után :) ♥


"...A DNS-ében van
A kék a szemében ami segít látnom a jövőt
Ujjlenyomatok amelyek kábán hagynak napokig
Most nincs egyetlen diplomám sem,
De tudom, mit csinál velem
Nincs szükség megoldásra, ez olyan ismerős..."
72.One Way Or Another
(Louis szemszöge)
Még mindig égett a gyomrom és a fejem is kótyagos volt egy kicsit a másnaposságtól. Miután elbúcsúztunk Hope-tól elmentünk kajálni a Nando's-ba mert Niall kikönyörögte. Nagy nehezen küzdöttem le a falatokat. Harry és Lexy úgy nézett ki mint akiken átment az úthenger. Egyedül Niall volt fittnek mondható. Be nem állt a szája evés közben. Liam és Danielle szintén ki voltak egy kicsit.
-Fáj a hasam.-nyöszörgött Lexy. Pár pillanat múlva felpattant és őrült tempóban kezdett a mosdó fel sprintelni. Szegény!-fintorogtam. Harry lassan felemelte a fejét és Niall-re nézett.
-Ühmmm.-nyögött fel és elvonszolta magát a női mosdóig. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy kopogjon. Niall leült egy pillanatra és befogta a száját míg evett. Christie elgondolkodva nézegette az asztalt.
-Mire gondolsz tündérke?-mosolyogtam rá.
-Hmm?-pillantott fel.-Jajj, csak elgondolkodtam egy kicsit. Próbáltam felidézni, hogy mi történt pontosan tegnap... Arra emlékszem, hogy...-elpirult. Tisztán emlékeztem minden pillanatra amit együtt töltöttünk. Nem csodáltam hát, hogy zavarba jött. Jómagam kellemes borzongással gondoltam vissza az eseményekre.
(Harry szemszöge)
Nem vettem a fáradtságot, hogy kopogjak a női mosdó ajtaján. A vakszerencsében bízva nyitottam ki a piros ajtót.
-Lex?-hívtam halkan a lányt.-Merre vagy?
-Az utolsóban...-hallottam egy halk, reszkető hangot. Arrafelé vettem az irányt. Mázlim volt, csak ketten voltunk bent. Valahogy most nem bírtam volna, ha egy néni elkezd püfölni a táskájával...
-Hogy vagy?-guggoltam le mellé és félresöpörtem a haját az arcából. Zöldes szeme világított sápadt arcában.-Látom kicsit betett a whi...
-Ki ne mondd!
Felkuncogtam, de egy bólintással elintéztem a dolgot.
-Niall hol van?-kérdezte ahogy felsegítettem.
-Eszik.-próbáltam a legsemlegesebben kiejteni a szavakat.-Nem nagyon zaklatta fel a kitörésed. Vagy egyszerűen csak nem vette észre...-próbáltam egy kicsit menteni a tesóm irháját.
-Aha...-Lexy nem tűnt túl meggyőzöttnek. A csaphoz lépett és hideg vizet fröcskölt az arcába. A tükörben rám nézett.
-Néha elgondolkodom, Harry...-a hangja hideg volt.
-Min?-vontam fel a szemöldököm. Kezdtem feszülten érezni magam a pillantásától. Sebhelyes ajka mosolyra görbült ahogy a hajamba szántottam.
-Ez Harry Styles!-visított fel valaki mire arrafelé kaptam a fejemet. Egy lány állt az ajtóban. Arcán döbbent öröm tükröződött egy kis ijedelemmel fűszerezve.-Mit keresel a női mosdóban?
-Hehe...-ajkam fájdalmas fintorra rándult ahogy egyre többen vettek észre.-Pucoljunk innen!-megragadtam Lex karját és az ellenkező irányba kezdtem húzni. Szerencsénkre a mosdó hátuljában volt egy vészkijárat. Teljes vállal nekifeszültem az ajtónak arra számítva, hogy zárva lesz, de mivel nem volt szabályosan kiestem az utcára. A térdem keményen koppant a járdán. Lexy véletlen rálépett a kezemre.
-Áú!-nyögtem a hirtelen fájdalomtól.
-Ne haragudj!-mentegetőzött miközben leugrott a mancsomról.-Minden ok?
-Gyere!-felugrottam és ismét futásnak eredtem. Már megpillantottam a kocsimat amikor hirtelen a Nando's sarkánál egy másik rajongótömeg rontott ránk. Hirtelen fékeztem majd előre léptem egyet mert Lex nekem ütközött hátulról. Ide-oda kaptam a fejemet, kiutat keresve. Megpillantottam egy kerítést. Azon átjutva talán megmenekülünk.
-Harry, vegyél el, Harry!-kiáltották többen is.
-Harry, nem szexelsz az anyukámmal?-azt sem tudtam sírjak vagy nevessek ezen a kérdésen.
-Harry, dedikálnád a cickóimat?-hát... kezdett betegessé válni.
-Hagyd magad! Hamarabb szabadulunk!-nyögött föl Lex mögöttem. Igaza volt, nem tehettem mást. Megfordultam a rajongók felé és a legszívdöglesztőbb mosolyomat varázsoltam elő. Kisvártatva a kezem kezdett begörcsölni a sok írástól az arcom pedig úgy elzsibbadt, hogy ha hozzányomtam a nyelvem az ajkamhoz mintha az egész rezgett volna. Örökkévalóságnak tűnt mire mindenki megkapta amit akart. Mire visszamentünk a Nando's-ba, a srácok eltűntek. Nyilván megunták a várakozást. A telefonom 50 nem fogadott hívást jelzett ahogy megnéztem. Szuper! Meg fognak ölni, ha hazaértünk.
-Harry...Én rájöttem valamire...-szólalt meg csendesen Lexy ahogy a kocsim felé sétáltunk. Fejét lehajtotta mint aki szégyenli magát.
-Mire?-néztem rá féloldalasan.
-Szeretem Niall-t...Ő...-megrázta a fejét mintha maga sem hinné amit mond. Keserűen elmosolyodtam. Átöleltem a vállát és magamhoz szorítottam egy pillanatra.
-Hát akkor mire vársz?-ajkamat a halántékára szorítottam.-Itt a lehetőség, vesd be magad! Keresd meg ha hazaértünk...
-Te vagy a legjobb barát Hazz!-a mellkasomba temette arcát...
(Lexy szemszöge)
A bejáratnál elváltunk egymástól Harry-vel. Ő a nappaliba ment megkeresni Zayn-t én pedig fel az emeletre. Reszketett a kezem ahogy kopogtattam Niall szobájának ajtaján. Kisvártatva ajtót is nyitott. Kócos volt és álmos.
-Ne haragudj! Felébresztettelek?-kérdeztem rá a nyilvánvalóra. Már épp meg akartam fordulni, hogy távozzak mikor elkapta a kezemet és behúzott a szobájába. A helyiségben félhomály uralkodott. Az ágy összetúrva árválkodott.
-Valami baj történt?-Niall kék szemei kíváncsian fürkészték az arcomat. Lenéztem egy pillanatra az ajkára. Beharaptam a számat és lassan közelebb léptem hozzá. Elmosolyodott. Közel hajolt hozzám míg az ajkunk majdnem összeért. Éreztem édes leheletét. Újabb mosoly kúszott az arcára majd finoman összeért a szánk. Apró csókokkal kényeztettük egymást. Sokkal izgatóbb volt mintha vadul egymásnak estünk volna. Keze a derekamra simult ahogy közelebb húzott magához. Ujjaim szőke hajával játszottak. Csípője az enyémnek feszült. Éreztem, hogy kíván. Keze lecsúszott a combomra és a magasba emelt. Végigcsókoltam a nyakát egészen fel a füléig. Felmorrant és az ágyhoz vitt. Lassan lefektetett és fölém hajolt. Ajka a nyakamon járt. Forró csókokat hagyott, itt-ott megszívva az érzékeny bőrt. Ágyékát az enyémhez dörzsölte. Felnyögtem. Ajka visszatalált az enyémhez és folytatta a finom csókok áradatát. Szám enyhén elnyílt és megnyaltam a felső ajkát. Nyelve lassan siklott a számba. Felsóhajtottam ahogy ajkaink lassú, érzéki táncba kezdtek. Csípőjét néha-néha hozzám dörgölte. Tenyerem végigvándorolt a hátán, le a csípőjéhez míg el nem érkeztem a melegítőnadrágjának széléig. Beleakasztottam az ujjam és lejjebb húztam, hogy hozzáférjek ágaskodó férfiasságához. Az, hogy nem volt rajta boxer, jelentősen megkönnyítette a dolgomat. Lassan kezdtem simogatni, közben egy másodpercre sem szakítottam meg a csókunkat. Halkan morgott és beleharapott a számba mielőtt kigombolta volna az ingemet. Óvatosan bújtatott ki belőle miközben végigcsókolta a hegeket a bőrömön. Félretette a ruhadarabot miközben már a melltartóm kapcsát pattintotta ki. Megfogtam a trikója szegélyét és lehúztam róla a ruhadarabot.  Végigsimítottam fedetlen mellkasán. Fordultunk egyet így rajta feküdtem. Pillantása akár egy sötét tó. Parázslott a vágyakozástól. Megtámaszkodtam a feje mellett és elkezdtem végigcsókolni a nyakát. Erős kezei a fenekemet markolták. Lassan bújtatott ki a farmerból míg az álla alatti érzékeny bőrt cirógattam a nyelvemmel. Hallottam a nadrág halk puffanását az ágy mellett.  Nem törődtem vele túl sokat, ismét megtaláltam Niall száját és finoman harapdálni és csókolni kezdtem. Libabőrös lettem az izgalomtól ahogy ujjai lassan a belső combom felé vándoroltak.
-Közelebb.-lehelltem a csókba ahogy a hüvejkujja végigsiklott a lenge csipkén. Lassú mozdulatokkal kezdett simogatni.Már kész voltam rá, de húzni akartam egy kicsit. Ajkam végigvándorolt az arcán a füléhez. Ráleheltem amitől megborzongott alattam. Megharaptam a fülcimpáját.
-Tudtam, hogy nem fogod sokáig bírni.-morogta miközben elkezdte lehúzni a bugyimat. Ahogy megszabadított az utolsó ruhadarabtól lejjebb csúsztam. Fájdalmas örömmel nyögött föl ahogy combom az ágyékát súrolta. A mozdulat közben lehúztam a melegítőalsót a csípőjén. Erekciója kőkeményen simult a hasára. A kezembe fogtam. A selymes bőr mintha lüktetett volna a tenyerem alatt. Niall lerúgta a bokájáról a nadrágját és hozzám akart érni, de lefogtam a kezét. Szorosan markoltam egy kezemmel a csuklóit míg a másikkal még mindig őt kényeztettem. Közben ismét csókolni kezdtem, ezúttal a mellkasát és a vállát. Az arcára pillantottam. Lehunyta a szemét, halk sóhajtások hagyták el gyönyörű száját. Megharaptam egy picit mire rám nézett. Tekintetünk összekapcsolódott. Pillanatnyi hanyagságomat kihasználva kiszabadította a karját és maga alá parancsolt. A fejem mellett megtámaszkodott  a könyökén.
-Szerettelek...-szólalt meg csendesen majd megcsókolta a homlokom. Szinte éreztem ahogy kiül az arcomra a meglepődés. SzereTETT? Már épp meg akartam szólalni mikor tovább folytatta.-Szeretlek.-csókolta meg az orromat.-És mindig is szeretni foglak.-szájon csókolt miközben beigazodott a lábaim közé. Belenevettem a csókunkba és megemeltem a csípőm. Niall előrébb csúszott. Felszisszentem ahogy megéreztem magamban. Lassan kezdett mozogni, egy pillanatra sem szakítva meg a csókunkat. Körmeim a hátába vájtak. Ahogy haladtunk a csúcs felé, egyre többet és többet akartam belőle. Vele mozogtam. Visszatértünk a finom csókokra, a bőröm égett ahol Niall-el érintkezett. Mohó szája lejjebb haladt végig a torkom vonalán. Megharapta a melleimet. Ujjaim a hajába túrtak, hogy még közelebb érezhessem magamhoz. Hátam tökéletes ívbe feszült nyelvének simogató érintésétől. A selymes tincsek cirógatták az ujjperceimet. Picit megrángattam őket, Niall pedig Írül kezdett mormogni még mindig a melleim környékén időzve. Csípője olyan erővel ütközött az enyémnek, hogy úgy éreztem, szétszakít. Minden erőmet összeszedtem és fordítottam magunkon. Lovaglóülésben kerekedtem a fiú fölé. Elvigyorodtam meglepett tekintetét látva és körözni kezdtem a csípőmmel. Most sokkal mélyebben bennem volt. Hátravetett fejjel élveztem. Megmarkolta a csípőm, érzékeltetve, ezzel, hogy gyorsítsak a tempón. Nem kellett sok és mindketten kikészültünk. A gerincem mentén, mint valami pajkos manó, szaladt végig az elektromosság. Megcsókoltam Niall-t mielőtt a mellkasára borultam volna. Ránk húzta a takaróját. Mindennek édes, Szöszi ilata volt. Lehunytam a szemem és könnyedén álomba merültem...