Azt hiszem ez megint +17-es kategória :) Remélem tetszeni fog, eléggé elgondolkodtató volt ezt a részt írni... Mihelyst összejön a 10 komi, hozom is a következő részt :)

71. Never say goodbye!

(Zayn szemszöge)

Segítettem Hope-nak a csomagjai összekészítésében. Egy pillanatra megálltam és néztem ahogy pakol. Hosszú, barna haja az arcába hullott ahogy lehajolt egy zokniért. Nem akarom elhinni, hogy csomagolja a táskáit. Ez csak biztosan egy rossz álom és én mindjárt felébredek...De nem!...Hát vége van. Szép lenne azt mondani, hogy majd távolsági kapcsolatot tervezünk ebből az egészből, de mindketten tudjuk, hogy egyikünknek sem menne. Mégsem mondunk soha viszlátot. Nem menne.
-Mikor indul a géped?-törtem meg a csendet. Hope az órájára nézett.
-Három óra múlva.-adott választ.
-Gyere ide!-magamhoz húztam és hosszan megcsókoltam. Végigsimítottam gyönyörű arcán. Homlokunkat a másikénak támasztva álltunk pár pillanatig. Erősnek kell maradnod!-győzködtem magamat.-Nem könyöröghetsz, nem lenne értelme! Örülj annak amit kaptál és most az egyszer Zayn Malik, ne akarj többet annál mint amennyi jár!-ismét megcsókoltam. Próbáltam minden érzelmet belesűríteni abba a csókba. Kezemet lecsúsztattam a hátán és megmarkoltam a fenekét. Magamhoz rántottam őt. Belenevetett a csókunkba, de közben ujjai a hajamba szántottak.  Már éreztem azt az ismerős bizsergést az ágyékomban. Hope nagyon hamar ilyen hatással tudott lenni rám.
-Még utoljára...-motyogta ahogy elindultam lefelé a kulcscsontjára. Az ágy felé kezdtünk araszolni. Ahogy oda értünk ledöntöttem rá. Én is dőltem vele. A feje mellett két oldalt megtámaszkodtam. Kezei végigsiklottak a hátamon és levették rólam a pólót. Küzdöttem, hogy lassú maradjak. Hogy minden pillanatot elnyújtsak. A szemeibe pillantottam. Hosszú szempillái az arccsontját súrolták amint lesütötte a szemeit. Ujjammal körülrajzoltam az ajkának vonalát. Az emlékezetembe akartam vésni minden vonását. Szépen fokozatosan bújtattam ki mindkettőnket a ruháinkból. Ahol a kezem elhaladt, mindenütt forró csókokat hagytam. A csípőjénél hosszú időt töltöttem. Nyelvem érintésének hatására meg megrándult a bőre és ajkát egyre sűrűbben hagyták el sóhajok. Simogató kezem egy pillanatra megállt a combjának belsejénél. Ugyanolyan kíváncsi pillantással pásztáztam az arcát mint az első érintéseknél. Tekintetünk összekapcsolódott miközben tovább indultam. Szemei sötéten csillogtak. Feljebb csúsztam az ágyon, hogy meg tudjam ízlelni az ajkait. Közben ráhengeredtem. Szempillantásnyi időbe telt mire megtaláltam a tökéletes pozíciót. Mozogni kezdtem benne. Szépen lassan. Minden izmom pattanásig feszült az igyekezetben. Hope körme a hátamba vájt.
-Szeretlek.-súgta a fülembe. Édes lehelete súrolta a fülemet. Arcomat a hajába temettem. Ajka rátalált a nyakamra és csókokat hintett rá. Óvatosan megharapta a bőrömet. Az egész testem lüktetett. Izzadtságcseppek ütköztek ki a halántékomon.
-Zayn!-nyöszörgött a lány.-Mindjárt....
-Én is...-ziháltam. A gerincem mentén forróság futott végig. Hope megfogta az arcomat és mohón megcsókolt. Mindketten felnyögtünk ahogy elérkeztünk a csúcsra. Fejemet a melleire hajtottam. Lehunytam a szemem. Ujjaink összekulcsolódtak.
-Nem akarom kimondani...-a lány hangja síróssá vált. Elhúzódtam tőle és felültem. Megdörzsöltem a kezemmel az arcom. Felhúztam magamhoz és szorosan megöleltem.
-Csak tegyünk úgy, mintha nem kéne kimondanunk, rendben?-simogattam a haját.-Nem húzhatjuk örökké...
-Nevetségesek vagyunk!-félig nevetve, félig sírva nézett rám.-Pár hónapja még egymás gondolatát is megvetettük...Most meg...-végig nézett csupasz testünkön. Én is elmosolyodtam.
-A sors változó... De örülök, hogy erre a kis időre nekem adott téged.-csókoltam homlokon. Pár percig szótlanul ültünk.
-Tusoljunk le, nemsokára indul a gépem.-Hope kelletlenül húzódott el tőlem. Természetesen együtt fürödtünk.

(Hope szemszöge)

Kis híján elsírtam magam ahogy Zayn átölelt. A többiektől már rég elbúcsúztam, őt hagytam utoljára.
-Még látjuk egymást...-ígérte. Mélyen belélegeztem az illatát. Szívem fájdalmasan dobogott a mellkasomban.-Csak ígérd meg nekem, hogy soha nem felejtesz el!-a hangja elcsuklott. Most mondunk örök búcsút?...Nem akarom! Vele akarok maradni! Minden reggel mellette szeretnék ébredni, az ő hangját hallani meg elsőnek...
-Nem foglak! Zayn...
-Hmm?-ajkát a homlokomra szorította.
-Még látjuk egymást!-forrón és hosszasan csókoltam meg. Lassan húzódtam el tőle. Ujjaink még egy végtelen pillanatig összekapcsolódtak majd elindultam az ajtóhoz. Alig tudtam visszanyelni a könnyeimet.

(Zayn szemszöge)

Néztem ahogy a gép elemelkedik a kifutópályától. A könnyek elhomályosították a látásomat. Fogalmam sem volt meddig nem fogom látni Hope-ot. A könnyeken keresztül mosolyogva intettem az ezüstösen csillogó kis magángépnek. Nem akartam, hogy lássa a fájdalmamat. Addig néztem, míg egy távolodó ponttá nem vált a láthatáron. Lehunytam a szemem és hagytam, hogy a könnyek végigfussanak az arcomon. Megfordultam és nehéz léptekkel indultam haza. A remény, hogy majd egyszer újra láthatom, fájdalmasan befészkelte magát a szívembe. Úgy éreztem a magány megfojt. Elveszi a lélegzetemet és nem hagy felszínre jutni. Nagy szükségem volt most a srácok társaságára...

Na nem éppen új rész, de kaptam díjakat és úgy érzem itt az ideje megköszönni :)

Először is, köszönöm Tinaa :3-nak!

Szabályok:

1. Írj magadról 11 dolgot!
2. Válaszolj 11 kérdésre!
3. Írj 11 kérdést
4. Küldd tovább 11 blognak! 

11 dolog magamról:

-Szeretem a lassabb számokat.

-Augusztus 20.-án töltöm a 17-et.

-Van egy húgom ♥

-Három kutyám van.

-Az előbb megcsípett egy szúnyog és áú :(

-Imádom ha a srác kezdeményez.

-Nincs sok barátom, de akit annak nevezek az ki is tart mellettem.

-Utálom, ha lopják amiket írok.

-Ha minden jól megy, nyáron lesz egy Írmanót ábrázoló tetoválás az alkaromon ♥.♥

-Fönt vagyok twitteren.

-Néha kicsit buggyantnak érzem magam, mert van, hogy megkérdezek valakitől valamit és aztán 10 perc múlva jön az, hogy:"Ezt már megkérdeztem?Tényleg? És mit válaszoltál rá?"-ami elég gáz, szerintem xD

11 válasz:

- Életcél?-Elvégezni az Erdésztechnikusit és kijutni Írországba *-*

- Példakép?-Heath Ledger, Niall Horan

- Egyedül vagy társaságban?-mikor milyen hangulatom van.

- Ki volt eddig legnagyobb hatással rád?-Heath Ledger

- Kedvenc filmed?-10 dolog amit utálok benned, Batman-A Sötét Lovag, The Hunger Games

- Eddig hány blogod volt/van?-1

- Kedvenc fiú/lány név?-Fiú:Flórián, Lány:Nova

- Legfurcsább álom?-Őhm sok furcsa álmom van xD

- Kedvenc zeneszám?-Jelenleg...Little Things

- Ki az, akire bármikor, bárhol számíthatsz?-Nyuszi, Husi, Szandi és Kriszti ♥

- Kedvenc énekes(1D kívül) ?-Children of Distance *-*

 11 kérdés:

-Kedvenc 1D tag?

-Miért kezdtél el blogolni?

-Kedvenc állat?

-Példakép?

-Ideál pasi?

-Kedvenc blog?

-Mi az ami mindig felvidít?
-Mi az ami mindig megmosolyogtat?

-Legcikibb eset?

-Ki az akit nagyon tisztelsz?

-Miért?

11 blog:

http://wish-that-we-could-be-alone-now.blogspot.hu/

http://lifewithlouistomlinson.blogspot.hu/

http://justbecause23.blogspot.hu/  

bocsi, de nem olvasok túl sok blogot és most ennyit tudtam fejből :/

Hali! Figyelem az epizódban +17-es momentek vannak! Ezért 10 komi után jön a kövi :D Jó olvasást és még mindig szavazhattok a blogra egészen Május 30.-ig! Ahhoz, hogy a szavazatotok érjen AZ OLDALT IS LIKEOLNI KELL!!! Köszi ☻ ♥

Légyszi szavazzatok! Már nincs sok idő! Lájk az oldalt és a képet: SweetDream1D

70.ROCK ME!!!

(Niall szemszöge)

Égette a torkomat az alkohol. Ajkamat Lexy vállára nyomtam. Érezni akartam a bőrét mely forró volt és selymes. Harry-vel egy pillanatra egymásra néztünk. Bár az arcát nem láttam túl jól az egyre erősödő alkonyati fényben, szemének csillogása elárulta amit tudni akartam. A tudatom mélyén ott tombolt egy Niall angyalka és üvöltve követelte, hogy állítsam le magunkat, de az erős ír whiskey elfolytotta a hangját....and Live While We're Young...-tombolt a fülemben a zene. Ujjaim Lexy fürdőruhájának csomóját babrálták míg Hazza keze a lány csípőjén pihent. Ajkam közben már Lex nyakán vándorolt felfelé a füléhez.
-Nyugalom kislány!-duruzsolta Harry amint Lexy elmozdult egy picit.
-Srácok...-nyögte halkan, de Hazza egy csókkal beléfolytotta a szót. Valahogy most nem éreztem féltékenységet, ahhoz túl...sok volt bennem az ital. Testünk összesimult. Feneke az ágyékomhoz nyomult amitől egy halk nyögés szakadt ki a torkomból. Tenyerem a hasára simult, fel egészen a melléig. Éreztem a lüktetést ami az egész testéből áradt.
Ahogy felcsendült egy újabb dal, mindenki meghőrült. Joan Jett-I love Rock&Roll. Ebben a pillanatban mintha más is történt volna. Hazza hirtelen hátrébb lépett egyet.
-A maradékot rád bízom.-vetette oda és egy szempillantásnyi idő alatt eltűnt. Megragadtam Lexy kezét és szembe fordítottam magammal.
-Szabad?-súgtam és megcsókoltam mielőtt válaszolhatott volna. Ujjai a hajamba szántottak. Csípőnk összefeszült. Nyelvünk mohó táncot járt. Mindenről megfeledkeztem. Kezem a combját súrolta. Az ölembe kaptam így kicsivel fölém tornyosult. Vizes haja eltakarta az arcunkat.
-Fújj!-nyögött föl valaki mellettünk. Egy pillanatra elhúzódtunk egymsától. Louis volt a betolakodó.-Gyere szépfiú, szükség van rád a tábortűznél!
Ha azt mondom morcos lettem, hogy elrángatnak Lex-től, az nem kifejezés.
-Bocsi.-vontam zavartan vállat amint letettem a lányt.
-Majd megkeresem Harry-t.-felelt hűvösen. Reménykedtem, hogy Hazza egy kicsit józanodik mert a mellkasomban kezdett felparázslani a féltékenység szunyadó lángja.

(Lexy szemszöge)

Végül inkább leültem a tornácra szívni egy kis friss levegőt. Bámultam a naplementét és azon gondolkodtam, hogy lehetek ekkora idióta?! Az este további részében mindkét srácot el kellett kerülnöm. Nem maradt más lehetőség. Nem akartam olyat tenni amit másnap megbánok. Egy szövegrészlet jutott eszembe az egyik kedvenc dalomból:

Mélyen belül érzem, a bőröm alatt van

Be kell vallanom, hogy úgy érzem magam, mint egy szörny

Utálom amivé váltam, a rémálom épphogy elkezdődött

Be kell vallanom, hogy úgy érzem magam, mint egy szörny...

Hogy ez mennyire rám illik! Hányinger!  Vettem pár mély levegőt majd reményvesztetten az alkaromra döntöttem a fejem.
-Mi a helyzet?-zöttyent le mellém Liam egy pohár pia társaságában.
-Egy rossz ribanc vagyok!-közöltem a kezem jótékony takarásában.
-Amiatt ami az előbb Harry-ékkel történt? Érdekes volt, de túl lehet élni...-éreztem a hangján, hogy vállat vont.
-Azt mondod?-kukucskáltam ki a két karom közti résen.
-Figyi, ha nem lenne Dani, még én is bevállalnálak!-adott egy puszit a fejem búbjára.
-Liam, te részeg vagy!
-Az lehet, de ismered a mondást...A részeg ember őszinte!-kacsintott rám elérve, hogy felnevessek.
-Te őszinte részeg, inkább menj és ünnepeld a szülinapodat!-löktem meg egy picit a vállát.
-Megleszel egyedül?-nézett rám kétkedve.
-Ha ide adod azt a lötyit ami a kezedben van, azt hiszem igen...-bólogattam mint egy kiskutya.
-Tudsz róla, hogy ez zsarolás?-tettetett felháborodást.
-Naná! Máskülönben nem mondtam volna.-vontam vállat az italt kortyolgatva. Néztem ahogy visszamegy a többiekhez ünnepelni. Christie és Hope fogtak szinte rögtön közre.
-Ez meg mi volt?-szólalt meg Hope rögtön.
-Mi?-kérdeztem ártatlanul.
-Harry, Niall és Te...Nagyon össze voltatok melegedve az előbb...
-Ja, csak hülyültünk.-hazudtam. A gyomrom még mindig görcsbe ugrott ha belegondoltam. Niall ajka a nyakamon, Harry forró csókja. Annak a pasinak mennyei ajkai vannak. Édesek mint a méz és kemények mint a szikla, mégis olyan nagyon puhák... Felsóhajtottam.-Nem történt semmi különös.-egészítettem ki a mondanivalómat.
-Hát persze...-bólintott Christie gúnyosan.-Hiszi a piszi! Láttuk amit láttunk!
-Ehhez nekem most nincs sok kedvem!-álltam fel megelégelve a faggatózást.-Megyek, hozok még egy italt!
-Csak vigyázz magadra!-szólt még utánam Hope. Biccentettem, de közben már azon járt a fejem, hogy hol lehet a jég a whiskey-hez?
A konyhába mentem, remélve, hogy a hűtőben találok. A fejem ide-oda ingott a zene ütemére. Valami Pitbull szám ment. Derékig eltűntem a hűtőben. Valaki megragdta a csípőmet és felsőtestével teljesen rám hajolt. Lehelete a tarkómat cirógatta.
-Mit keresel szívem?

(Harry szemszöge)

-Nem tudod hol a jég?-Lex próbálta megőrizni a nyugalmát. Olyan kanos voltam, hogy ott helyben képes lettem volna magamévá tenni.
-A nadrágomban.-dörmögtem.-Nem túl hideg, de biztos, hogy tetszeni fog.
-Harold!-Lexy felállt. Én vele mozdultam. Csípőm megmozdult a zene ütemére. A lány követte a ritmust. Megfordult a karjaimban és a mellkasomra támasztotta a tenyerét.
-Nagy kár, hogy Niall elszalasztott.-súgtam ahogy orrommal végigsúroltam az állát.
-Maradj nyugton...-hangja elfúlt ahogy ajkamat a nyakára szorítottam. Finoman megharaptam a bőrét. Akaratlanul is felém mozdult.
-Gyere fel velem a szobámba!-kérleltem. Az alkohol ködén át is tisztán láttam azt a mohó csillogást a szemében.-Kérlek...
-Hé!-a kiáltásra mindketten felkaptuk a fejünket. Niall állt az ajtóban. Tajtékzott a dühtől. Lexy gyorsan átlátta a helyzetet.
-Maradj veszteg Niall!-szólalt meg élesen. A Szöszi rá emelte pillantását.
-Te...Esküszöm egyszer megfojtalak!-két lépéssel mellettünk termett. Elkapta a lány kezét és magához rántotta. Farkasszemet néztünk.
-Szállj le a csajomról!-ez a mondat olyan ismerős volt. Egy régi, sokkal szebb időből jött.
-Nem a tulajdonod.-világítottam rá a a tényre.
-Lex?-mindketten a lányra néztünk.
-Ti meg vagytok húzatva! Hol van az a kibaszott jég?-lökte el Niall kezét.
-A fagyasztóban, zsenikém!-forgattam a szemeimet és kivettem neki a jeget.
-Kösz!-nézett rám hűvösen miközben jeget pakolt három pohárba és mindhármat csordultig töltötte whiskey-vel. Egyet nekem adott, egyet az Írnek, egyet pedig ő maga emelt magasba.
-Az idióta szerelmi háromszögekre amikből senki nem jön ki nyertesen!-mondott tósztot akadozó nyelvvel.
-A szexre!-bólintottam.
-Az esélyekre!-kontrázott rá Niall. Az ital égette a torkomat. Amint lehúztam már nem vágytam másra csak...Fogalmam sem volt mire. A fejem kóvájgott. Megkapaszkodtam a konyhapultban.
-Tölts még egyet!-nyöszörögtem.-Hagy felejtsem el ezt az egész hülyeséget!-és a lány töltött. Mindhármunknak. Leültünk a földre és hátunkat a pultnak támasztottuk. A harmadik pohár után nem fáradtunk a töltögetéssel. Egyrészt azért mert lusták voltunk rá, másrészt pedig egyikünk sem volt benne biztos, hogy eltalálná a poharakat. Ígyhát maradt az üvegből való ivászat.
-Akkor mi most megint járunk?-tette fel Niall a leglehetetlenebb kérdést. Lexy elgondolkodva ránézett majd vállat vont.
-Csak míg ez el nem fogy!-lötyögtette meg a whiskey-t az üvegben.-Nem adom magam!-nevetett alkoholos mámorban.
-Hát jó.-bólintott a Szöszi és lekapta.-Használjunk ki minden pillanatot.-vonogatta a vállát ahogy elhúzódott.
-Ciculi, feljuttatnál valahogy a szobámba?-nyöszörögtem és a fejemet Lex vállának döntöttem.
-Pont ezt akartam kérni.-vihogott a lány és kiitta a maradék alkoholt. Niall hirtelen talpra ugrott.
-Eszembe jutott valami!-csillant fel a szeme.-Egy új zene...-dúdolni kezdett, hogy ne felejtse el az ütemet. Arra sem volt erőm, hogy fenékbe billentsem a kiabálásáért. Mire észbe kaphattam volna elnyomott az álom...

Hali :) Mivel meghoztátok a várt eredményt, hoztam is a részt :) FIGYELEM!!! Mostantól kezdve lesznek durvábban 18+-os részek is! Ki fogom írni rögtön a fejezet elején, a döntés, hogy elolvassátok-e, pedig már a tiétek :)

69. Egyszer minden jónak...

(Hope szemszöge)

-Gyere haza.-kért anyu a telefonon keresztül.-Mindjárt itt a szeptember...
-Rendben.-adtam fel a hiába való próbálkozást.-Haza megyek... Holnap, oké? Holnap este már otthon leszek.
-Rendben, szeretlek, szia.-küldött egy puszit majd letette. Zayn kíváncsian nézett rám. Kócos volt és álmos. Anyu korán reggel telefonált.
-Haza kell mennem.-biggyesztettem le az ajkam. A fiú fancsali képet vágott.
-Megértem.-bólintott majd megcsókolt.
-Ugye nem fogod...-kezdtem volna el, de belém fojtotta a szót.
-Ne tedd nehezebbé! Csak élvezzük ki ami maradt...-rázta meg a fejét és ismét megcsókolt. Alig bírtunk kimászni az ágyból. Végül csak az vett rá, hogy otthagyjuk a puha fészket, hogy mindketten majd éhen haltunk. A konyhában Zayn nekilátott a kávéfőzésnek én pedig rántottát készítettem. Közben eszembe jutott a tegnap este. Lexy-vel vajmi keveset sikerült beszélnem, viszont az elég beszédes volt, hogy Harry-hez bújva aludt. Végül pedig Niall vitte fel a szobájába, mert nem bírta ki a film végéig. Biztos lefárasztotta a tegnapi nap. A Szöszin is látszanak a változások. Egyre többet eszik és megint mosolyog. Nevet és viccelődik. Ez a Nialler ezerszer jobban tetszik mint az amelyik úgy járt-kelt mint holmi zombi.
-Min gondolkodsz?-Malik átölelte a derekamat és puszit nyomott a fejem búbjára.
-Niall-re gondoltam. Végre van egy kis színe....
Zayn belenevetett a hajamba amitől megborzongtam.
-Nekem is feltűnt...-mormolta miközben elhúzta a nyakamtól a hajamat és finom csókokat lehelt a vállamra. Félretettem a kész rántottát és a fiú felé fordultam. Először csak lágyan megpuszilt majd lassan csókolni kezdett. Felsóhajtottam és a hajába túrtam. Felültetett a konyhapultra, de közben tovább csókolt. Keze végigsimított a combomon miközben levette rólam a bugyimat. Ujjai a régi póló sarkát babrálták amiben aludtam. Végül levett a pultról és a kanapéhoz vitt. Ahogy összesimultunk. Minden érintés a fejemben volt. Minden sóhaj, nyögés és szó az emlékezetembe vésődött. Ahogyan Zayn megharapta az ajkamat egy vadabb csók közben. Ahogy ujjaim végigsiklottak izmos, erős hátán. Nem akartam elengedni. Féltem, hogy nélküle nem tudnék lélegezni.... Később mikor már reggeliztünk befutott Louie és Christie.
-Sziasztok!-zöttyent le Lou a kanapéra.-Ma buli, ugye vágjátok?
-Tökre ég a pofám, hogy tegnap nem tudtuk megtartani rendesen Liam szülinapját.-bólintott Zayn. Már megvettem az ajándékot és most el volt rejtve Zayn gardróbjában. Pontosabban ketten vettük.
-Szóval hétkor találkozunk Harry-éknél. Addigra Lexy befejezi a dekorációt. Danielle elcsábította magával Li-t moziba így most amiatt nem kell aggódnunk, hogy véletlenül is meglát valamit ebből az egészből. A tortáért kettőre kell menni, Niall-re nem mertem rábízni, félek, hogy belekóstol.-vigyorodott el Louis.-Úgyhogy nektek kéne elmenni érte.
-Oké akkor mi intézzük a tortát.-bólintottam rá szintén mosolyogva.
Miután Lou-ék elmentek átöltöztünk és vártam fél órát, hogy Zayn "elfogadható frizurát" alakítson a fejére. Felsóhajtottam és nyomtam egy puszit a szájára.
-Imádom mikor ilyen vagy!-mosolyogtam rá. Csak rám nézett azzal a"Hát igen, tudom mennyire szexi vagyok" pillantásával majd kézen fogott és elindultunk a cukrászdába.
Liam tortája fantasztikus volt. Batman-t ábrázolta. Annyira jól megcsinálták, hogy nem győztem csodálni. Biztos voltam benne, hogy Li odáig lesz érte...

***

-Happy Birthday to you...-énekeltük kórusban Hazza nappalijában amint Liam belépett. Az a kifejezés ami az arcán ült, megfizethetetlen volt. Rettenetesen boldognak látszott, hogy mind ott vagyunk. Kis híján elsírta magát örömében ahogy meglátta a tortát.
-Jajj srácok, igazán nem kellett volna.-motyogta zavarban.-Köszönöm.-végig Danielle kezét szorongatta mint egy kisgyerek aki először lát bohócot. Először Louis-tól és Christie-től kapta meg az ajándékát. Két belépőt A Disney Land-be ami arra is feljogosította őt, hogy egy napot eltölthessen Minie és Mickey egérrel. Ezek után Niall jött. Ő egy CD-t nyújtott át.
-Minden emlék rajta van.-vonogatta szerényen a vállát ahogy Liam átölelte.-És lehet még bővíteni.
-Ez szuper!-lelkendezett Li-Köszönöm!
-Boldog szülinapot tesó!-Zayn behozta a kocsiból a mi ajándékunkat.
Liam hatalmas szemekkel meredt az ember nagyságú becsomagolt valamire.
-Bontsd ki! Nem fog megenni!-biztattam a srácot mosolyogva. Én persze tudtam mi van a csomagolás alatt hisz én választottam. Ahogy Liam kibontotta a csomagot előtűnt egy hatalmas Mickey egér plüss.
-Nahát! De jó!-ölelte magához.
-Boldog Szülinapot!-öleltem meg én is a fiút.
-Tőlem majd később kapod!-nyomott puszit Dani Liam szájára.
-Már alig várom!-mormogta a srác.
Lexy és Harry is közös ajándékot vett. Egy hatalmas dobozt toltak be a nappaliba. Mindenki kerek szemekkel nézte ahogy Liam kicsomagolja a dobozt. Kinyitotta. Egy másik doboz volt benne. Azt is kinyitotta. Abban is egy kisebb doboz volt. Körülbelül ötven dobozt csomagolt ki mire elért az utolsóhoz. Egy boríték volt benne. Ahogy felnyitotta egy papírfecni esett ki belőle.:

Boldog Szülinapot DaddyD! Live While We're Young! Nézz ki az ablakon! :D

Úgy is tettünk. Egy hatalmas légvár volt a hátsókertben egy medencével és mindenütt lampionok meg konfetti. Nagyon szuperül nézett ki.
-Köszi, köszi, köszi!-mindenki kezdett begolyózni így csapatosan kivonultunk a kertbe. Már a zene is szólt. Elsőnek Christie került bele a medencébe, Louis által. Zayn valahova eltűnt így résen kellett lennem.
-Nem akarsz pancsolni baby?-kapott el hirtelen hátulról.
-Ne!-könyörögtem, de Harry már a lábamat fogta és vittek a medencéhez.-Ne!-próbálkoztam még egyszer, de addigra már repültem a vízbe. Nemsokára azonban már mindenki a hatalmas medencében úszkált. Az italok is kezdtek előkerülni. Épp egy pohár koktélt szürcsölgettem amikor észrevettem, hogy Harry, Lexy és Niall furcsán össze vannak melegedve. Még távolról is látszott rajtuk, hogy kezdenek lerészegedni. Nagyon nem tetszett nekem ez a felállás...

Ha már idáig eljutottatok, megkérhetnék mindenkit, hogy dobjon egy like-ot IDE! Nagyon hálás lenék. Ez egy blogverseny amire neveztem! A szavazatok csak úgy érnek ha az oldalt is like-oljátok!! Előre is köszi mindenkinek! :) ♥

Halihóóóóó :) Komizzatok báránykáim ;P A 68. rész is színre lépett :D Jó olvasást! ♥ :3 9 komi után jön a következő ;)

68.DNS

(Lexy szemszöge)

A hátamat az ajtónak vetettem és lecsúsztam a földre. Az ajkamba haraptam. Úgy dobogott a szívem mintha most futottam volna le a maratont.
-Hogy ment?-Harry érdeklődve kukucskált ki a konyhából. Haja az arcába hullott.
-Jesszus Hazz!-ugrottam fel. A térdem hangosan tiltakozott, de nem törődtem vele. Odaléptem a fiúhoz és szorosan átöleltem.
-Megcsókolt?-motyogta a hajamba.
-Akart.-kuncogtam fel.-De megelőztem és adtam neki egy puszit, majd elmenekültem...
-Alaposan meg fogod gyötörni?-tolt el magától Harry, hogy rám nézhessen.-Csak mértékkel! Niall rendkívül érzékeny fiú! Szívasd ameddig jól esik, de ne bántsd!-kért.
-Igyekszem. Nem tudom meddig fogom bírni... Ő...Nem tudom, hogy mondjam... Ugyanúgy elvarázsol mint elsőre. Talán ez a DNS-ében van... A tekintetében. Harry, érted ezt?-a mellkasomhoz öleltem a zsiráfomat.
-Végül meg fogsz neki bocsátani, igaz?-hangja egy árnyalatnyit szomorú volt.
-Nem tudok tenni ellene...-ráztam meg a fejem. Tisztán éreztem, és tudtam, hogy bántom Hazzát, de Niall...most, hogy újra a közelemben van, nehéz gyűlölnöm őt. Persze azt is tudtam, hogy nem adhatom könnyen magam. Nem fogok újra olyan könnyen csapdába esni. Ahhoz több kell, hogy újra az övé legyek. Meg kell mutatnia...
-Nekem az a fontos, hogy mindketten boldogok legyetek.-mondta a fiú mintha kitalálta volna a gondolataimat.
-Szeretlek Harold!-nyomtam egy nagy puszit az arcára.
-Ja ezt már hallottam!-csapott rá a fenekemre.-Gyere enni.
-Mit főztél?-követtem őt a konyhába.
-Wellington bélszín vörösbor és köretnek krumpli.
A nyálam is kicsordult az ételek láttán.
-Egy isten vagy!-nyöszörögtem az első falat után.
-Hát...igyekszik az ember...-mosolygott.-Bort?
-Jöhet.-tartottam a poharam. Az ízek összeolvadtak a számban valami csodás elegyet alkotva.
-Az a zsiráf...-intett Harry a villájával a plüss felé.
-Mi van vele?-vontam fel a szemöldököm ahogy én is arra néztem.
-Jellemző...-csóválta meg fürtös fejét és elvigyorodott.
-Szerintem aranyos.-rántottam egyet a vállamon.
-Oh igen az!-bólogatott Hazza még mindig vigyorogva.-Nagyon...cuki.-hagyta rá.
-Te most gúnyolódsz?-résnyire húzott szemmel néztem a fiúra. Harry felnevetett és egy újabb korty bort hörpintett.
-Dehogy...-rázta a fejét amitől göndör haja ide-oda repkedett.-Jut eszembe, áthívtam Louis-t és Christie-t filmezni, ha nem gond...
-Miért nem hívtad akkor az egész bandát?
-Mert akkor Niall is jött volna...és nem tudtam volna, hogy arra, hogy reagálsz...?-adott logikus magyarázatot.
-Hívd fel őket, én úgyis lefekszem aludni.
-Rendben.-vacsora után Harry félrevonult telefonálni. Én addig elmosogattam és előrelátóan bekészítettem a popcorn-t a mikróba. Közben a Live While We're Young-ot dúdoltam. Mióta Harry megmutatta, nem tudtam betelni vele. Éppen tusoltam mikor meghallottam a bejárati ajtó csattanását.-Tehát itt vannak a srácok...
Louis hangos zagyvaságait még a tusoló sem tudta elnyomni. Elmosolyodtam és gyorsan megtörölköztem, majd áthúztam a pizsimet. Amikor kiléptem a folyosóra, egyenesen Niall-el találtam szemben magam. A zsiráfomat szorongatta a kezében és úgy nézett ki mint egy elveszett kisfiú.
-Ezt lent találtam a kanapén...gondoltam fölhozom neked....-cipője orrával zavartan piszkálta a parkettát. Hangom nem volt olyan hűvös, mint szerettem volna.
-Köszönöm, ez kedves.-vettem el tőle a plüssöt. Kék szeme kíváncsian fúródott az enyémbe.
-Nem jössz filmet nézni?-szólalt meg kis idő múlva.
-Nincs sok kedvem, fáradt vagyok.-tértem ki.
-Ha velem nem is szeretnél lenni, ott van Christie, Hope, Zayn, Liam és Louis meg Harry is...-jegyezte meg mintegy mellékesen.-Ők számítanak rád.
-Talán lenézhetek egy kicsit.-vonogattam a vállam és lementem vele. Christie és Lou az egyik fotelben bújt össze míg Zayn és Hope egy másikban. Liam és Danielle is hasonló pozícióban volt az utolsó fotelban. Harry egyedül terpeszkedett a kanapén.
-Húzz arrébb Fürtös!-löktem meg a lábát. Felült én pedig  mellé bújtam. Niall is leült a másik oldalamra. Próbáltam minél távolabb kerülni tőle.-Csak nyugi!-intettem magamat.-Nem olvadozol ennek a szőke Írnek az illatától!-Hazza ölébe fektettem a fejem és úgy néztem a filmet. Valami vígjáték volt, a főszerepben Jim Carrey-vel, de nem tudtam rá sokáig figyelni. A felénél már el is nyomott az álom.
-Szokott beszélni rólam?-hallgattam álmomban a beszélgetést.
-Legfőképp álmában.-jött a válasz valahonnan a fejemből.
-És jót, vagy rosszat?
-Hiányzol neki...De a világért sem mutatná...
-Szerinted van rá esély, hogy én és ő...?
-Ha nem szúrod el...Azt hiszem fölviszem a szobájába. Eléggé ki van ütve.
-Majd én.-álmomban valaki átölelt. Viszonoztam az ölelést. Annyira puha és meleg volt. Nem akartam elengedni. Kicsivel később már ismét feküdtem. Valaki egy puszit nyomott az arcomra és kisimította a homlokomból a hajam.
-Szép álmokat Hercegnőm!-suttogta egy ismerős hang a fülembe.
-Mmm...-motyogtam és szorosabbra fogtam magamon a plédet amit rám terítettek...