Azta, hát azért ennél többet vártam :( Na, mind1, köszönöm azoknak akik írtak :) Remélem most is fognak :))

90. Mindenki nyugodjon le a picsába!

(Louis szemszöge)

Nagy volt a kavarodás amikor a média megtudta mi a helyzet. Mindenhonnan újságírók telefonáltak és özönlöttek a környékünkre. Mindenki látni akarta az ifjú párt. Nem győztem hangos "nem"-ekkel csapkodni le a telefont és csukdosni a bejárati ajtót. Egy idő után Harry is besegített.
-Harry! Harry! Igaz az, hogy te együtt voltál Lexy Stone-nal?-támadták meg a riporterek Hazzát miközben épp kifelé tartottunk az egyik szupermarketből.
-Most akkor mi lessz "Larry Stylinson"nal?-láttam a tesómon, hogy kezd elpattanni nála a húr. Átöleltem a vállát és a kocsi felé terelgettem ami természetesen a parkoló túloldalán volt, minimum 150 méterre tőlünk.
-Harry! Niall tud erről a dologról?-az egyik riporternő nagyon nem akart lekattanni a témáról.
-Lexy a barátom.-felelt a fiú a lehető legnyugodtabban.-Ahogy Niall is. Ön megtenne ilyesmit a barátaival hölgyem?-megtorpant. Nem jó jel. Hazz utálja ha mások turkálnak a magánéletében.
-Ezt nem igazán értjük Harry! Nem egy kép került rólatok nyilvánosságra amin elégé, hogy is mondjam...egymásra vagytok hangolódva.- egy pocakos, cápaképű fickó mondta ezeket a szavakat.-És te Louis, mit szólsz ehhez?-elfordítottam a fejem, közben Harry-t rángattam egyre az autó felé. Keze ökölbe szorult.
-Hagyjanak minket békén!-próbáltam minél gyorsabban lerázni azokat a piócákat.
-Még mindig nem vállaltátok fel nyíltan a homoszexualitásotokat?-Harry megállt. Az arca pipacsvörössé vállt. Kirántotta a karját a karomból és egy lendülettel leütötte a riportert. Azonnal több vaku kezdett villogni. Még több mikrofon és kérdés. Zúgott a fülem. Nem hagytam, hogy a fiú még egyszer támadásba lendülhessen. Erélyes mozdulattal rángattam magam után.
-Emlékezz! Te mit szoktál mondani?! "Csak mosolyogj és integess!"-suttogtam a fülébe. Hát ő integetett is, csak éppen a középső ujjával.
-Hogy ezek a barmok mindig el tudják cseszni a kedvem!-morogta miközben bevágta maga után a kocsiajtót. Utálta ha a nőügyeiben vájkálnak, illetve a barátságunkban. Gyűlöltem, hogy már csak négy fal közt ölelhetem át őt és puszilhatom meg.
Tudtam, hogy holnapra az egész média ezen fog csámcsogni, de nem tudtam vele mit kezdeni. A legtöbb amit tehettem, hogy szóltam Paul-nak, ne érje meglepetésként. Ő pedig arról szólt, hogy jó lenne ha kicsit belehúznánk a munkába. Több dalszöveg, stb. A rádióban pont az egyik dalunk ment. Harry maxra csavarta a hangerőt és együtt énekelt saját magával.

-Talán azért volt, ahogy sétálgatott. Egyenesen a szívembe, hogy utána meg elcsenje

Keresztülsétált az ajtókon és elment az őrök mellett, mintha már az övé lenne

Azt mondtam: add vissza nekem. Azt mondta: még a legvadabb álmaidban se remélj ilyet...

Az arca elkomorult. Biztosan a múltkori este jutott eszébe. Azért tovább énekelt.

Aztán végigtáncoltuk az estét a valaha volt legjobb számra

Tudtuk az összes sorát, de most már nem emlékszem rájuk, csak arra, hogy őt nem fogom elfelejteni

Mert végigtáncoltuk az estét a valaha volt legjobb számra...

Úgy döntöttem csatlakozom hozzá.

Azt hiszem valahogy úgy volt, hogy oh,oh,oh

Valahogy úgy volt, hogy yea, yea, yea

Szerintem valahogy így van…

Egészen hazáig énekeltünk. Mindig szerettem hallani Hazza rekedt hangját. Láttam rajta, hogy valami nagyon nyomja a lelkét.
-Beszéljünk róla?-érintettem meg a karját amint kiszálltunk a kocsiból és elkezdtük befelé hordani a cuccokat.
-Talán majd később.-vont vállat és a rakománnyal együtt a lakásba ment. Bezártam a kocsit és én is utána mentem. Mindenki a Tv előtt ült és szitkozódva nézte. Egy szennylap ment éppen. Niall és Lexy kapcsolatáról volt szó.
-Biztos forrás szerint az Ír énekes eljegyezte barátnőjét, Lexy Stone-t egy Írországi utazás alatt. Egyenlőre boldognak tűnnek, mint ahogy az alábbi kép is mutatja.-a műsorvezető feje mellett egy kép volt amin Niall és Lexy vidáman sétálgatnak kézen fogva.-Ám lehet, hogy ez nem fog olyan sokáig tartani ha Niall Horan értesül arról, hogy barátnője korábban viszonyt folytatott a banda frontemberével Harry Styles-szal. Riportereink utolérték a mai nap folyamán Louis-t és Harry-t amint épp egy bevásárlóközpont parkolójában igyekeztek az autójuk felé. Mr Styles elég durván reagált a feltett kérdésekre.-levetítették a videót rólunk. Liam felállt és Hazzának rontott.
-Megzakkatál? Példát kéne mutatnod, nem összeverni a népet!-nagyon zabosnak tűnt.
-Felbosszantott!- védte magát Harry. Lassan Zayn elkezdte kiterelgetni a lányokat. Felkészültem, ha kell közéjük ugorjak.
-Felbosszantott?! És akkor az a megoldás, hogy be kell húzni neki egyet?-Liam hangja egy oktávval mélyebb lett a dühtől.
-De hát lebuzizott!-kelt ki magából Hazz.
-Mi a bajod a homoszexuális férfiakkal?-biccentette oldalra a fejét Niall.
-Te fogd be a pofád!-villant a fürtös szeme Nialler felé.
-Fogd vissza magad!-morrant rá Zayn amint belépett a szobába. Kezdtünk ott tartani, hogy mindenki Harry-t támadja. Én mellé álltam.
-Hé! Tényleg durva volt amit a firkászok műveltek!-keltem a védelmére.
-Te is kibírtad szó nélkül, ő miért nem?
-Nem egyforma a vérmérsékletünk.-vontam vállat.
-Ja, mert Mr Styles megteheti, hogy egy idegbeteg állat legyen.-nézett Liam lesajnálóan Harry felé. A fiú ellökte magát tőlem. Li elé ugrott és dühösen fújtatva nézett a szemébe.
-Na? Engem is megütsz?-láttam Liam-en, hogy már felkészült rá, hogy visszatámadjon.
-Kapd be!-fordított hátat a bongyor és az alagsor felé vette az irányt. Ha jól sejtettem a kondiba ment.
-Most ezt miért kellett?-néztem szomorúan a csapattársaimra.-Össze kéne tartanunk, nem támadni egymást...-megráztam a fejem és Hazza után mentem. A folyosón hallottam ahogy dübörög a zene. Kanye West-Stronger. Beléptem az edzőterembe. Harry vak dühvel püfölte a boxzságot. Még kesztyűt sem vett föl. Mindössze levette a pólóját meg a nadrágját és felvett egy melegítő nacit. Úgy döntöttem, nem zavarom meg. Mellé álltam és tartottam a zsákot míg súlyos ökölcsapásokkal jutalmazta azt. Egy idő után észrevettem, hogy kezd kisebesedni az ökle. Ő még csak észre sem vette. Kíváncsi lettem volna, kit képzelt a zsák helyébe. Nem szívesen lettem volna az illető bőrében.  Több mint másfél órát küzdött megállás nélkül mikor valaki lejött utánunk. Liam volt az. Egy üveg ásványvizet tartott a kezében. Tanácstalanul állt az ajtóban. Végül lehalkította a zenét. Harry keze megállt a levegőben. Pillantását az ajtóra irányította.
-Ne haragudj!-szólalt meg Liam miközben Hazz felé nyújtotta a vizet.-Meg kéne védjelek, nem rád támadni öcskös!
Harry egy biccentés keretében elvette az üveget és ivott belőle. Az ökléből csöpögni kezdett a vér.
-Bekötöm a kezed.-ajánlottam fel amint Liam magunkra hagyott minket. Lenézett a kezeire és vállat vont.
-Felesleges. Kösz, hogy itt voltál velem.-a vállára vette a törölközőjét és egyedül hagyott. Tudtam, hogy most ki kell fújnia magát, mielőtt újra normálisan tud viselkedni. Felmentem a konyhába. Liam vacsorát főzött épp. Feszültnek tűnt.
-Haragszik rám?-hátra sem kellett néznie, hogy tudja, én vagyok. Kivettem egy répát a tálból amibe megpucolta őket.
-Fogalmam sincs. Szerintem inkább magára haragszik igazán...-beleharaptam a zöldségbe és jóízűen ropogtatni kezdtem. Niall is lecammogott.
-A csajok még mindig csaj-napoznak?-kócos volt és nyúzott. Valószínűleg akkor kelt fel.
-Aha. Most hívott Perrie, hogy ne várjuk őket a vacsival mert beültek egy étterembe enni.-szólalt meg Zayn is.
-Hát ez csodálatos!-Liam lecsapta a kezében tartott villát az asztalra. Nem értettem mi a baja. Niall odament hozzá és megölelte.
-Nem baj, majd én megeszem az ő részüket is.-nyugtatta le a fiút egy mondattal. Li arca megenyhült és folytatta a munkát. Nem szerette ha valamivel dolgozik és aztán mindenki semmibe veszi. Hazza vacsorára sem jött elő. Nem akartam zargatni. Liam azonban olyan bűntudatos képpel üldögélt egész végig, hogy végül felsóhajtottam és utána jártam merre van. Bekopogtam a szobájába. Nem adott választ. Mivel az ajtó nem volt bezárva így be tudtam menni hozzá. A szoba üres volt. Kimentem az erkélyre, hátha ott találom, de ott sem volt. Lenéztem a hátsó kertbe. A medencében lubickolt. Úgy tűnt jobban érzi magát. Hagytam, hagy úszkáljon. Visszamentem a többiekhez.
-Megtaláltad?-pillantott rám Li reménykedve.
-Kint van a medencében.-bólintottam. Befejeztük az evést és Zayn-nel nekiláttunk a mosogatásnak.
-Szakítani fogok Perrie-vel...-suttogta a Bradfordi Bad Boi, hogy csak én halljam.
-Már vártam, ezt a mondatot.-valójában már az első két hónap után azt vártam mikor közli, elég sokáig bírta. Nem mintha Perrie-vel lenne a baj, sőt! Tündéri csajszi, de Zayn szíve másért dobog, és ezt nem tudta volna még túl sokáig húzni.
-Tényleg?-meglepve kapta felém a fejét. Bólintottam. Odakint megint nekiállt zuhogni az eső. Miután végeztünk, megtöröltem a kezem és írtam egy SMS-t Christie-nek.
"Mizu Minimókus? Mikor jöttök? Vigyázz magadra! Pusszancs, Louis :D "
Alighogy letettem a kezemből a telefont, már rezgett is.
"Még kajálunk :) Mindig vigyázok, lüke :D Szerintem kb egy óra múlva indulunk. Puszikaaa, Christie <3"
Nem írtam neki semmit. Inkább leültem és Niall társaságában újra megnéztem a Vasember 3-mat. A szemem sarkából láttam, hogy Liam kifelé settenkedik egy törölköző társaságában. Reméltem, hogy kibékülnek.

(Harry szemszöge)

Olyan jól esett áztatni magam a hűvös vízben. Az sem zavart mikor eleredt az eső. A hátamra feküdtem és csak lebegtem a víz tetején lehunyt szemmel.
-Csatlakozhatok?-kinyitottam fél szememet és a medence széle felé pillantottam. Liam állt ott félszegen egy törölközővel a kezében. Vállat vontam és ismét lehunytam a szemem. Egy csobbanást hallottam majd a víz megmozdult mellettem.
-Haragszol?-a fiú hangja valahonnét mellőlem jött. Nem tudtam mit feleljek neki.
-Fogalmam sincs.-válaszoltam.
-Ne haragudj rám! Rendbe hozzuk közösen azt a szart amit a firkászok kavartak, jó?-hangja lágy volt és kedveskedő. Utáltam haragudni bármelyik fiúra is.

-Rendben, nem haragszom.-ezután egy darabig nem szólaltunk meg.
-Nem vagy éhes?-törte meg a csendet egy kis idő után.-Kész van a vacsora...
Kicsit megéheztem az úszkálástól így nem volt nehéz beleegyeznem, hogy menjünk be enni. Li velem evett, bár sejtésem szerint már megvacsorázott a többiekkel együtt. Miután jóllaktam eltoltam magamtól a tányért és felálltam. Az evőeszközöket a mosogatóba raktam.
-Köszönöm, finom volt.-mosolyogtam tesómra. Láttam rajta, hogy jól esik neki ez a kis kedves megjegyzés is. Mindannyian a kanapéra telepedtünk és néztük a meccset. Úgy egy órája nézhettük mikor kulcsok és szatyrok csörgését hallottuk. A lányok szinte beestek a nappaliba. Megszámlálhatatlan táska és szatyor volt náluk.
-Kicsim.-szólaltak meg szinte egyszerre mire mind a négy fiú ugrott föl, hogy segítsen nekik. Csak én maradtam egyedül a kanapén. Továbbra is tömtem magamba a kukoricát és duzzogva bámultam a képernyőt. Nekem miért nem lehet barátnőm? Nekem miért nem kell most ugrani, hogy csomagot cipelhessek és élménybeszámolót hallgathassak míg a közös szobánkba cipelem a holmikat? Mit rontottam el, hogy most egyedül zabálom a hülye popcornt, amit igazából nem is szeretek és focit nézek, ami szintén nem a kedvencem?! Pancser vagyok.-állapítottam meg egy sóhaj keretében. Néztem amint Lexy és Niall nevetgélve sétálnak a konyhába és elöntött a bűntudat. Akármennyire is szerettem a lányt, nem volt jogom olyanokat tenni... Elhatároztam, hogy úgy viselkedem majd vele mint mondjuk Liam-mel vagy bármelyik bandataggal. Inkább mint egy fiúval... Tekintetemet visszafordítottam a Tv-re. Inkább átkapcsoltam valami más csatornára. Szinte az összes adón az ment, hogy "Úr Isten Harry Styles már megint mit művelt!" stb, ami nem egészen tett jót a közérzetemnek. Ismét felsóhajtottam és átkapcsoltam egy mese adóra. Ott legalább biztos nem engem piszkálnak...Jókat nevetgéltem a Gumball's Amazing World-ön. Idegbeteg, értelmetlen mese egy macskáról akinek az apja nyúl, az anyja macska, a húga szintén nyúl és az öccse egy aranyhal. Színes család, pont mint mi. Egy Ír, egy Muszlim, három Brit és a csajok. Na ja, a csajok. Mosolyogtam egyet ami egy bénább filmben akár vicsorgás is lehetett volna. Inkább a mesére koncentráltam és végül néha úgy röhögtem mint egy idióta. Eddy is felugrott mellém a kanapéra amitől elég szűkössé vált a hely, de nem bántam. Hatalmas buksiját az ölembe fektette és a tenyeremből eszegette a popcornt. Így legalább biztos voltam benne, hogy senki más nem fog odaülni, hogy megpróbáljon beszélgetni velem. Hajnali kettő volt mikor végül kikapcsoltam a Tv-t.
-Gyere haver, lefekszünk aludni.-paskoltam meg az állat oldalát. Leugrott az ölemből és komótos léptekkel követett a szobámba. A fürdőszoba ajtaja előtt fekve megvárta míg letusolok majd felugrott mellém az ágyba és miután elhelyezkedett nagyot ásítva lehunyta a szemeit. Lekapcsoltam a lámpát.
-Jó éjt kis pajtás!-átöleltem a mellkasát és úgy aludtunk el...

:) Meghoztam az új részt! :) FIGYELEM! A FEJEZET ERŐSEN 18+-OS! Mindenkinek csak saját felelősségre! Azért remélem tetszeni fog :) Kommentelejetek sokat és pipáljatok :D Kíváncsi vagyok a reakciókra :3 Puszii ♥

89. Hard Love

(Liam szemszöge)

Őszintén szólva eléggé meglepődtem az eljegyzésen. Valahogy mindig úgy éreztem, hogy Lexy végül Harry-nél landol, de úgy látszik tévedtem. Niall csak úgy sugárzott az örömtől. Minél hamarabb el akarta újságolni mindenkinek. Le sem lehetett vakarni egész este a vigyort az arcáról.
-Éljen az ifjú pár!-nagy meglepetésemre Hazz emelte rájuk elsőként a poharát.
-Éljen!-helyeseltem én is majd miután koccintottunk belekortyoltam az italba.
-És mikor lesz a lagzi?-tette fel az egyik fontos kérdést Louis.
-Minél hamarabb.-válaszolt Nialler egy még nagyobb mosoly keretében. Cuppanós puszit nyomott újdonsült menyasszonyának halántékára.
-Bulizzunk!-ordított fel valaki. Nemsokára előkerült Zayn hangtechnikája és mindent betöltött a dübörgő basszus. Táncoltunk és ittunk. Forgott velem a világ miközben magamhoz rántottam Sophia-t és forrón megcsókoltam. Csak halványan érzékeltem, hogy egyre többen vagyunk. Niall barátai is csatlakoztak.
-Kezeket a magasba!-üvöltötte DJ Malik a mikrofonba. Rég buliztunk már így. Minden olyan vad volt és élettel teli. Olyan igazi...Láttam amint Harry magához rántja Lexy-t és vadul táncolnak. Tekintetemmel Niall-t kerestem. Vigyorogva ült egy sarokban az egyik haverjával. Csúnyán berúgott. Vállat vontam és tovább táncoltam. Nem az én problémám, hogy más csávó szúrja a nőjét...-Jézusom Liam Payne!-gondolatban máris megvetettem magam azért a mondatért.-Mióta vagy te ekkora seggfej?-vállat vontam és kiűztem minden gondolatot a fejemből. Egy estére csak kibírom, hogy magammal törődök és nem másokkal. Csak élvezni akartam a zenét és a hangulatot ezért hagytam, hogy vigyen az ár.

(Lexy szemszöge)

Az én Szöszim teljesen kikészült. Feltámogattam a szobánkba.
-Képzeld kiscicám, van menyasszonyom...-gagyarászott össze-vissza miközben levetkőztettem és megmosdattam.-Ma kértem meg a kezét és igent mondott...-büszke volt magára, de azt sem tudta, hogy épp a menyasszonyának meséli el.-IMÁDOM AZT A NŐT!-ordította el magát miközben ráadtam a boxerét és ágyba dugtam.
-Tudom, de most aludj szépen!-mosolyogtam rá. Mondani akart valamit, de szemei lecsukódtak. Már el is aludt. Kihúztam a zoknis fiókomat és kivettem belőle egy doboz cigit. Lesétáltam a nappalin keresztül a hátsó kertbe. Jól esett most rágyújtani. Zayn épp egy Adam Lambert számot indított el, talán az If I Had You-t mikor kinyílott a teraszajtó.
-Csatlakozhatok?-a srác nem várt választ, lehuppant mellém a hintaágyra.-Mizu menyasszony?-bökött meg a könyökével.
-Utálsz engem Harry?-néztem a szemébe.
-Táncolsz velem?-a fiú mosolyogva nyújtotta a kezét.
-DANCING IN THE DARK!-a mikrofon felerősítette Malik hangját, így kint is tisztán értettük. Elnyomtam a csikket és elfogadtam a felém nyújtott kezet. Csak táncoltunk, gyorsan és szabadon. A saját ritmusunkra.  A szívem vadul dobolt. Belenéztem azokba a csodálatos zöld szemekbe. Képes lettem volna beleszeretni. Valami mégis Niall-hez húzott. Kezeimet a vállára simítottam mire még közelebb húzott magához. Jól esett ilyen közel éreznem magamhoz a testét. A zene megint váltott. Hien-No More. Harry együtt énekelt az előadóval.  Felemelt én pedig a dereka köré kulcsoltam a lábam.
-Vége van Hazz.-suttogtam a hajába túrva.

-Tudom.-megcsókoltam, nem gondolkodtam. Magához szorított. Azt sem tudtam mit csinálunk. A vérem ezer fokon száguldott az ereimben miközben Harry lefektetett a fűbe.
-Hazza?-motyogtam a haját cirógatva.
-Hmm?-puszit nyomott a nyakamra.
-Szerinted lehetséges két emberbe szerelmesnek lenni egyszerre?-végre kimondtam ami a szívemet nyomta.
-Neked sikerült?-a fiú a könyökére támaszkodva pillantott le rám. Csak bólintottam mert nem tudtam megszólalni. Eldőlt mellettem és felbámult az égre.
-Szeretlek.-suttogta.-Ezt már nagyon rég el akartam mondani. Csak azt szeretném, hogy te boldog legyél.
-Én is szeretlek téged Harry.-oldalra döntöttem a fejem, hogy láthassam az arcát. A szemében visszatükröződött a hold fénye. Ő is rám nézett. Halovány mosoly kúszott az ajkára miközben megcsókolt. Közelebb csúszott. Keze a derekamon pihent majd lejjebb vándorolt és a szoknyám szegélyébe kapaszkodott. Egyre följebb csúszott a combomat simítva végig. Ujját a bugyim szélébe akasztotta és lehúzta rólam utána pedig a saját nadrágját gombolta ki. Ajkunk egy forró csókban találkozott. Elvette a lélegzetem. Ajkai a nyakamra vándoroltak. Az én kezeim az inge alatt kalandoztak, végigsimítva a tökéletes izmokon. Azt akartam, hogy, ha csak egy percre is, de teljesen az enyém legyen. Ezért nem is tiltakoztam mikor finoman széthúzta a lábaim. Érezni akartam magamon a testét. A csípőmbe markolt és kicsit megemelt. Körmeim a hátába vájtak ahogy lassan belém csúszott. Minden mozdulata sóhajokat és nyögéseket váltott ki. Az egész lénye valami földöntúli erotikát sugárzott. Pontosan tudta mit tegyen, mikor érintsen, hogy tökéletes legyen. Letéptem az ingét és félredobtam. Érezni akartam a tenyerem alatt a tökéletes bőrt. Megcsókoltam a vállán lévő tetoválásokat miközben szorosan kapaszkodtam belé. Nem hagyott lezuhanni. Erősen tartott a karjaiban míg mindkettőnket a csúcsra juttatott. Mély, állatias morgásától megborzongtam. Göndör fürtjei csiklandozták az arcomat ahogy arcát a vállamba temette. Szorítása erősödött a csípőmön, közel járt. Nekem sem kellett már sok. Ismét megcsókolt csípőjének vad mozgása azonban cseppet sem lassult. Minden egyes lökéssel közelebb terelt az orgazmushoz. Hátam ívbe feszült, halk nyögésem Hazz vállába temettem.
-Ez az kislány, ereszd csak ki a hangod.-kért. Megráztam a fejem és szorosan összezártam a számat. Megcsókolt, hogy ajkaimat szétfeszítse. Sóhajomat elnyelte a csók. Egyszerre nyögtünk fel a forróságtól. Teljesen ellazult felettem és lassan rám nehezedett. Nem tudtam mozdulni. Jóleső zsibbadtság költözött a testembe. Harry lassan elhúzódott. Begombolta a nadrágját, az én ruhámat is megigazította majd felállt.
-Sok boldogságot...-az ajtó felé sétált.
-Harry...-szóltam utána. Hátra nézett a válla felett és egy keserű mosolyt küldött felém.-Ne haragudj...-nem tudtam mást mondani. Néztem ahogy belép a házba. Visszaültem a hintaágyba és elszívtam még egy szálat. Épp a felénél tarthattam mikor nagy csörömpöléssel kitört az üvegajtó és két alak esett ki rajta. Az egyikben felismertem a Bongyorkát a másik meg Niall unokatesója lehetett. Ököllel ütötték egymást.
-Elég!-ordítottam rájuk. Mintha meg sem hallották volna.
-Bunyó!-kiáltott fel az egyik srác. Mint valami ócska filmben, nemsokára mindenki mindenkit püfölni kezdett. Elkaptam Harry grabancát és megpróbáltam elrángatni onnét. Valaki megfogta a derekamat és a magasba emelt. Niall unokatesója volt az.
-Kétszínű ribanc!-vágta a fejemhez és a medencébe dobott. Prüszkölve próbáltam kievickélni a partra. Niall is megjelent. Körbepillantott. Szeme szikrázott a dühtől.
-ELÉG!-a recsegős Ír akcentusra mindenki felkapta a fejét. Az öklök megálltak a levegőben.-Mi a fenét csináltok ti?!
Hát ennyit a bulizásról. Mindenki bűntudatos képpel állt neki takarítani. Szememmel Harry-t kerestem. Épp az orrát törölgette egy székben ülve. Az ökle véres volt.
-Mi történt odabent?-kérdeztem tőle.
-Az a seggfej nekiállt pofázni rólad én meg nem tűrtem szó nélkül.-vonogatta a vállát. Megpusziltam az arcát majd elmentem megkeresni Nialler-t. A konyhában pakolta egy szemeteszsákba a műanyagpoharakat. Segítettem neki összeszedni a szemetet. Láttam rajta, hogy kezd másnapos lenni. Kerestem neki egy aszpirint és egy pohár víz társaságában a kezébe adtam.
-Jót fog tenni.-ígértem neki miközben megpusziltam az arcát.
-Köszönöm Kicsim.-mosolygott rám és bevette a gyógyszert. Lassan minden más vendég eltűnt és csak mi kilencen maradtunk. Perrie és Zayn elmentek aludni, Sophia és Liam filmet néztek a szobájukban Lou és Christie társaságában. Harry, Niall és én pedig a kertet raktuk rendbe. Miután végeztünk vele, leültünk és iszogatni kezdtünk.
-Imádlak titeket srácok.-a nyelvem lassabban forgott egy kicsit a kelleténél.
-Akkor szeretkezzünk.-kuncogott Hazza mint egy kisfiú.
-Hé! Nekem vőlegényem van!
-Nekem meg menyasszonyom!-csillant fel az Ír szeme. Nem voltam benne biztos, hogy jó fog kisülni ebből a beszélgetésből.-Tehát akár szeretkezhetünk is.-kacsintott rám.-Harry, te addig összeszeded a maradék szemetet?
-Szerintem inkább most lefekszünk aludni Nagyfiú.-jobbnak láttam ha elaltatom őket mielőtt valami hülye ötlet jut az eszükbe.
-Mi a bajod az ötleteimmel?-mintha csak megbeszélték volna, teljesen egyszerre ejtették ki a mondatot és rakták rá a kezüket a combjaimra.
-Srácok!-próbáltam erélyesen megszólalni, de nem nagyon jött össze.
-Mi a baj kiscicám?-dorombolt Niall a nyakamba harapva.-Tudok én osztozkodni...
-Nem fog fájni.-morogta Hazz a másik oldalamon. Lehunytam a szemem, hogy erőt gyűjtsek. Rossz ötlet volt, kezdtem újra berúgni és a sötétségtől megszédültem.
-Gyere!-mindketten felálltak és engem is magukkal húztak. Ólom-nehéznek éreztem a lábaimat ahogy utánuk vánszorogtam fel az emeletre. Niall belökte a hálószoba ajtaját Harry pedig bezárta utánunk.
-N-nem jó ötlet...-motyogtam nehezen. Közrefogtak. Hazz hátulról ölelte át a csípőmet a nyakamat harapdálva és csókolva míg Niall a számat fogta be a sajátjával. Megborzongtam az érintéseiktől. A Szöszi lassan kigombolta a blúzomat és félre dobta míg Harry a szoknyám cipzárját húzta egyre lejjebb.
-Idd meg!-Nialler egy pohár gyanús italt nyomott a kezembe.
-Nem akarom.-utasítottam el mikor megtaláltam a hangom.
-Én fogom lenyomni a torkodon ha nem iszod meg magadtól.-suttogta Hazza a fülembe mintha egy szerelmes ígéretet mormolt volna. Megriadtam. Fogalmam sem volt mit csináljak.
-Nyugalom kicsim.-simogatta meg Niall az arcomat a szemembe nézve. Megdöbbentően tiszta volt a tekintete. A kezembe nyomta a poharat én pedig lassan kiittam a tartalmát. Akármi is volt borzasztóan erős ital lehetett.
-Ügyes kislány.-dicsért enyhén kéjenc hangon a fürtös miközben eltávolította a szoknyámat. Az ital máris hatni kezdett. Jóval lassabban érzékeltem a dolgokat a kelleténél. Niall lehúzta a fehérneműmet miközben letérdelt előttem. Megcsókolta az alhasamat közben finoman simogatni kezdett. Harry eközben a melltartómat távolította el. Hatalmas tenyereibe fogta a melleimet és lassú mozdulatokkal masszírozni kezdte őket. Felsóhajtottam és fejemet a vállának döntöttem. Niall felállt én pedig rá pillantottam. Valami furcsa csillogás volt a szemében amitől ösztönösen Hazza felé hátráltam ám a fiú elkapta az állkapcsomat és kényszerített, hogy továbbra is a szemébe nézzek.
-Ne ijedj meg édes! Ez csak egy kis bosszú amiért így húzod az agyunkat...-mormolta a szőkeség. Éreztem a fenekemnél Harry merevedését. Amint egy kicsit megmozdultam és ezáltal hozzádörgölőztem, halkan felnyögött. Niall elrántott tőle és az ágyra lökött. Egymásra néztek majd emberfeletti gyorsasággal kapcsolták ki öveiket és tépték le a nadrágjukat. Mindketten harcra készek voltak már. Összehúztam magam, hogy valamelyest eltakarjam a testem sóvárgó tekintetük elől.
-Igazán felesleges.-nevetett fel Hazz miközben mellém telepedett az ágyra. Ujjait összekulcsolta a csuklóim körül és a fejem fölé húzta a kezem. Ajkai a felsőtestemen szaladgáltak minden egyes centimétert gondosan fölforrósítva. Niall sem tétlenkedett. Kis híján felsikoltottam ahogy megéreztem magamon. Küzdöttem az érzés ellen. Próbáltam kicsavarni magam Harry karjai közül, de túl szorosan tartott. Lehunytam a szemem és épp sikoltani készültem mikor puha ajkak tapadtak az enyémekre. Az egész világ érintésekből állt. Forróságból, borzongásból, nyögésekből és sóhajokból. Egy idő után feladtam. Tulajdonképpen ez volt az amit mindig is szerettem volna, átvitt értelemben. Mindkettőjüket megtartani...
Órákkal később fáradtan pislogtam a hajnali napfényben. Motoszkálásra ébredtem fel. Egy magas alak pakolászott valamit a szoba másik végében. Oldalra nézve megállapítottam, hogy nem Niall az, ugyanis ő édesen aludt egy párnát szorítva meztelen testéhez.
-Harry?-hangom rekedt volt.
-Aludj csak!-nézett rám a fürtös. Pont a nadrágját húzta föl. A farmer lazán lógott csípőjén, nem törődött azzal, hogy az övét bekösse. Felálltam és nehézkes léptekkel elindultam felé. Minden porcikám sajgott. Tenyeremet a mellkasára simítottam és belenéztem smaragdszemeibe. Halványan elmosolyodott.
-Ugye nem az történt tegnap este amire gondolok?-nyöszörögtem kezdődő fejfájással küszködve. Lehajolt hozzám és lágyan megcsókolt. Egyik tenyere a derekamon pihent míg másikat az arcomra fektette.
-De. Nagyon is az történt amire gondolsz...És a legszebb az egészben, hogy Niall ötlete volt.-a hangja mintha kicsit gúnyos lett volna, de mozdulatai leplezték azt.  Lassan elhúzódott tőlem és hátrébb lépett.
-Ébredezik a vőlegényed.-biccentett állával a szőkeség felé. Én is arra néztem és valóban! Niall lassú mozdulatokkal nyújtózkodott ki az ágyban. Tekintete ködös volt, szinte még az álmában járt. Hátra léptem és kutakodni kezdtem a szekrényemben. Magamra rángattam egy csőnadrágot, egy trikót és egy bő szürke pulcsit.
-Azt hiszem most elmegyek valamerre.-közöltem a Szöszivel.
-A Rover kulcsai a dzsekimben vannak.-bólintott a srác nyugodtan.-Vigyázz magadra!-homlokon csókolt majd előkerestem a kulcsokat és elindultam. Egy darabig fogalmam sem volt hova tartok. Bekapcsoltam a hifit a kocsiban és üvölteni kezdett Skillet-Whispering The Dark című száma. Együtt énekeltem az énekessel. Maga a ritmus volt az ami mindig megborzongatott ha ezt a számot hallottam. A telefonom lenémítottam és a hátsó ülésre dobtam. Most nem volt szükségem senki társaságára. Egyedül a zene volt az ami jól jött.
-Now you'll never be alone, when darkness comes...-szinte nem is énekeltem hanem üvöltöttem a refrént.

You feel so lonely and ragged

You lay there broken and naked

My love is just waiting

To clothe you in crimson roses...

 A következő az It's not Me, It's you volt, szintén Skillet. Olyan jól esett énekelni. Valamiféle dühöt szabadított fel bennem.

You tried to make me think

That the blame was all on me

With the pain you put me through

And now I know that...

A következő azonban egy Miley Cyrus szám volt. Nem bírtam tovább. Félre álltam egy szírt mellett és hagytam, hogy kitörjön belőlem a sírás. Undorítóan éreztem magam. Hányingerem volt a saját cselekedeteimtől. Dühömben többször is rácsaptam a műszerfalra, de ezzel csak azt értem el, hogy megfájdult a kezem. Csak hallgattam Miley hangját és egyre jobban magamba zuhantam. Legszívesebben kitéptem volna a szívem és a tengerbe dobtam volna...

Karmoltunk, hiábavalóan láncoltuk meg szívünket,

Ugrottunk, és sosem kérdeztük, hogy "Miért?",

Csókoltunk, varázsod alá kerültem,

Egy olyan szerelem varázsa alá, melyet senki sem tagadhat meg.

Sose mondd, hogy én csak elsétáltam,

Örökké akarni foglak,

Nem tudok hazugságban élni, futok az életemért,

Örökké akarni foglak,

Úgy jöttem, akár egy romboló labda,

Sosem sújtottam keményen a szerelemre,

Minden, amit akartam, hogy ledöntsem falaidat,

Minden, amit valaha tettél összetört engem,

Igen, összetörtél engem.

Felemeltelek magasra, egészen az égig,

És most már nem jössz le.

Ez az egész lassan megfordul, hagyod, hogy elégjek,

És most már csak hamu vagyunk a földön.

Úgy jöttem, akár egy romboló labda,

Igen, lehunytam szemeimet és suhantam,

Ott hagytál engem a lángok között, hadd zuhanjak le,

Minden, amit valaha tettél, hogy összetörtél,

Igen, összetörtél engem.

Sosem akartam háborút indítani,

Csak azt akartam, hogy engedj közel,

És ahelyett, hogy erőlködtem volna,

Azt hiszem, közel kellett volna engednem téged.

Sosem akartam háborút indítani,

Csak azt akartam, hogy engedj közel,

Azt hiszem, közel kellett volna engednem téged.

Sose mondd, hogy én csak elsétáltam,

Örökké akarni foglak.

Úgy jöttem, akár egy romboló labda,

Sosem sújtottam keményen a szerelemre,

Minden, amit akartam, hogy ledöntsem falaidat,

Minden, amit valaha tettél összetört engem.

Úgy jöttem, akár egy romboló labda,

Igen, lehunytam szemeimet és suhantam,

Ott hagytál engem a lángok között, hadd zuhanjak le,

Minden, amit valaha tettél, hogy összetörtél,

Igen, összetörtél engem...

Oldalra pillantva láttam, hogy a telefonom kijelzője villog. Anyu számát olvastam rajta. Lehalkítottam a zenét, de hezitáltam, hogy felvegyem-e? Végül felvettem.
-Szia anya.-próbáltam vidám hangot magamra erőltetni.
-Szia kicsim. Igaz amit pletykálnak? Hogy te és Niall összeházasodtok?-hangja csak enyhén volt bosszús amiért nem tőlem tudta meg.
-Nos igen, igaz. Megkérte a kezemet.-a jeggyűrűmre pillantottam és újra kibuggyantak a könnyeim.
-Ez csodálatos kincsem!-örvendezett anyu. Még beszéltünk pár szót a részletekről majd elbúcsúztam tőle és visszadobtam a telefont a hátsó ülésre. Felhangosítottam a zenét. JB-As Long As You Love Me
Az Írországi éghajlathoz híven pár másodperc alatt olyan vihar kerekedett, hogy a szél a kocsit is lökdöste. Jobbnak láttam ha távolabb állok a szirttől, de nem indulok el ebben az időben sehová. Csak hallgattam a zenét és néztem a háborgó vizet. Bámulatos volt. Olyan vad és szabad. Kiszálltam a kocsiból és a szirtre léptem. Alattam a tajtékok a sziklát csapdosták. A srácok egyik gyönyörű dala jutott eszembe. Reméltem Niall tartalék gitárja a Roverben van. Nem kellett csalódnom. Kikaptam a hangszert és a fiútól tanult mozdulatokkal játszani kezdtem.
"Written in these walls are the stories that I can't explain
I leave my heart open, but it stays  right here empty for days

She told me in the morning she don't feel the same abut us in her bones
It seems to me that when I die these words be written on my stone

And I'll be gone, gone tonight
The ground beneath my feet is open wide
The way thet I been holdin' on to tight
With noting in between

The story of my life I take her home
I drive all night to keep her warm and time
Is frozen
The story of my life I give her hope
I spend her love until she's broke inside

Written on thes walls are the colors that I can't change
Leave my heart open, but it stays right here in it's cage...
A mobilom ismét csörgött. Niall volt az. Nem akartam felvenni, de muszáj volt.
-Szia.
-Merre vagy szívem?-aggodalmas volt a hangja.-Borzalmas ez a vihar!
-Semmi baj. Kint ülök a kocsiban a tengerparton.
-Mi? Olyan messzire elautókáztál?!-kezdett zaklatottá válni.-Mégis mit csinálsz ott?
-Nézelődöm.-nem volt kedvem ecsetelgetni neki mi történt eddig.
-Haragszol rám? A tegnap este miatt, igaz?-tárgyilagosan beszélt majd egy sóhajjal kifújta a levegőt.
-Nemsokára otthon vagyok.-feleltem válasz helyett és letettem a telefont. Már egyáltalán nem akartam törődni a széllel és az esővel. 140-es átlagsebességgel száguldottam az úton. Bíztam a Rover erejében és a saját vezetési technikámban. Leparkoltam a ház előtt, de nem szálltam ki. Bámultam ki a szélvédőn át a semmibe. Arra riadtam, hogy valaki megkocogtatta az ablaküveget. Louis mosolygós arcával találtam szembe magam. Megkerülte a kocsit és beszállt mellém.
-Irány a Nando's, kapitány!-adta ki az utasítást sípoló hangon. Elindítottam a motort és kikanyarodtam az útra.-Akarsz beszélni róla?-pillantott rám.
-Nem.-vágtam oda tömören.
-Jó.-hagyta annyiban. Ezt szerettem Louis-ban. Liam már a fél életemet kiszedte volna belőlem.-Éhes vagy?
-Nem.-hazudtam, de gyomrom hangos kordulása lebuktatott.
-Oké, akkor bemegyünk.
Leparkoltam a gyorsétterem parkolójában majd bementünk. Lou intett, hogy üljek le ő pedig kihozta a kajáinkat. Csendben ettünk egy darabig.
-Harry miattad szomorú?-Louis kérdésétől majdnem félrenyeltem. Innom kellett pár korty kólát mielőtt meg tudtam volna szólalni.
-Több mint valószínű.-biccentettem a kajámat fixírozva.
-Sejtettem. Összeverekedett Niall-el.
-Mit csinált?-a szemöldököm a hajamat súrolta. Egyszer már verekedtek miattam aminek a nappaliban lévő üvegasztal és Niall álla látta igazán kárát.
-Nos nem volt olyan nagy bunyó csak összeszólalkoztak.-próbálta menteni a srác a helyzetet.
-Szuper.-az étvágyam is elment. Megvártam míg Lou végez aztán elindultunk haza.
-A többiek nincsenek otthon.-közölte még út közben. Csak biccentettem.
Már a bejárati ajtónál hallottuk, hogy valami nem stimmel. Ordítás szűrődött ki a házból.
-...mert én nem voltam akkora seggfej, hogy megcsaljam!-ez Harry volt.
-Esélyed sem volt megcsalni te fasz!-soha nem hallottam még Niall-t így káromkodni.-Semmi közöd nem lehet hozzá!
-És ki fogja megtiltani, talán TE?-a fürtös gúnyosan nevetett.-Mondd csak! Mit szólsz ahhoz, hogy megvolt?
-Ott voltam te nyomorék, ha nem tűnt volna fel!-vágott vissza a szöszi. Égett az arcom és kerültem Louis pillantását.
-Óóó nem akkor!-nem hagytam, hogy többet mondjon, beléptem a házba. Előtte még szóltam Lou-nak, hogy maradjon kint és senkit ne engedjen be. Két dühtől izzó szempárral találtam szembe magam. Egy másodpercig figyeltek rám majd újra egymás felé fordultak.
-Nyavalyás!-üvöltötte Niall és erélyesen meglökte Harry-t amitől nekitántorodott az asztalnak. Lökdösődni kezdtek majd kisvártatva egy csomóban verekedtek a földön.
-Elég!-üvöltöttem fel.
-Édesem?-Niall hangja valahol a fejemben szólt.-Tudod elhiszem, hogy jó nagy a kocsim, de az ágy akkor is kényelmesebb...
Mi?-lassan kezdtem magamhoz térni. Még mindig a Roverben ültem a ház előtt. Niall az anyósülésen ült és közel hajolt hozzám.
-Elszunnyadtam.-morogtam kásás hangon.
-Gyere, feküdj le bent.-kiszállt, átsétált az én oldalamra majd kinyitotta az ajtót és a karjába kapott. A vállára hajtottam a fejem és lehunytam a szemem. Túl fáradt voltam, hogy értelmet keressek a dolgokban...

Na most kiderül mit is akart mondani Nialler ;) Kíváncsiak voltatok már? :D Hát most itt a titok nyitja :P Jó szórakozást hozzá ♥

88. Szeretlek...

(Niall szemszöge)

Próbáltam mélyeket lélegezni miközben befelé sétáltam a házba. A torkomban hatalmas gombóc keletkezett.-Nyugalom te idióta!-korholtam magamat. Lexy-t a konyhában találtam meg. Egy pohár vizet tartott a kezében miközben elgondolkodva bámulta a fali szekrényt.
-Szia...-halkan beszéltem, nem akartam megijeszteni. Felkapta a fejét és elmosolyodott.
-Szia Niall...
-Beszélhetünk?-próbáltam nyugodtnak látszani, de belül nagyon féltem, hogy mit fog reagálni.
-Persze.-ismét rám mosolygott amitől nagyot dobbant a szívem.
-Szóval én csak...-nem tudtam, hogyan kezdjem el.-Szóval azt szeretném mondani...-összezavarodtam. Hazz szavai jártak a fejemben. Lehajtottam a fejemet.
-Niall Maci...?

(Lexy szemszöge)

Megfogtam Niall állát és felemeltem a fejét, hogy a szemébe nézhessek. Össze volt zavarodva.
-Pedig annyit gyakoroltam Harry-vel...-morogta. Fogalmam sem volt miről beszél.-Olyan nehéz kimondani...
-Két éve járunk együtt Szöszi. Csak nyugodtan.-zavartan mosolyogtam, nem tudtam mire megy ki a játék.
-Hát igen, pont ez a lényeg...-kapott a szavamon.-Emlékszel az első találkozásunkra?
-Hogyne emlékeznék!-kuncogtam.-Összetapostad a térképem...-az egyik legkedvesebb emlékem volt. Ő is nevetett egy kicsit.
-Véletlen volt, nem tudtam, hogy te ott vagy... Aztán segítettél. Mikor először láttalak, már akkor tudtam, hogy kellesz nekem...-kisebb nagyobb szünetekkel beszélt. A zsebébe nyúlt és elővett egy pici fekete dobozt.-...és most szeretném...azt szeretném kérdezni...-lesütötte a szemét egy pillanatra majd az én szemembe nézett és féltérdre ereszkedett. Kipattintotta a dobozka fedelét. Egy gyönyörűen megmunkált gyűrű volt benne.
-Hozzám jönnél?-meg kellett kapaszkodnom a mosogatóban mert úgy éreztem kirántották a lábam alól a talajt. Először nem is tudtam megszólalni. A szemeim megteltek könnyel.
-I-igen.-dadogtam miközben figyeltem ahogy Niall felhúzza az ujjamra a gyűrűt majd lágy csókot lehelt rá.
-Az édesanyám eljegyzési gyűrűje.-motyogta miközben felállt.-Szeretlek!-ölelt magához és emelt a levegőbe. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, így mindkettőt megtettem miközben megcsókoltam Őt.-Én is szeretlek téged!-el sem tudtam hinni, hogy ez velem történt meg. Körbefordult velem a konyhában majd lassan letett a földre, de még mindig szorosan ölelt.
-Komolyan Harry-vel gyakoroltál?-jutott eszembe amit mondott. Kínosan fintorgott miközben bólintott.-És igent mondott?-nevettem halkan.
-Nem!-vált duzzogóssá Niall hangja.-Minden alkalommal azt felelte: "Sajnálom Niall, de Harry Styles az igaz szerelmem és apáca leszek mert nem lehet az enyém.."-nevette el a végét. Én is mosolyogtam, de "kicsit" rosszul éreztem magam.
Nyílott a bejárati ajtó. A többiek lassan kezdtek beszállingózni. Utoljára Hazza jött be. Pillantása megállapodott a kezemen majd szívfacsaró arcot vágva hátat fordított és kirohant a lakásból.

-A francba!-nyögtem fel.-Igyatok valamit, jó? Pár perc és jövök!-nem vártam Niall válaszára, Harry után rohantam. Megriadtam mikor nem találtam meg a kertben. Egy kocsi csikorgó kerekekkel lőtt ki a ház elől. Kirohantam az útra. Már csak a lámpákat láttam amint egyre távolodtak az utcában.
-Harry...-suttogtam magam elé. Berohantam az előszobába, felkaptam a másik kocsi kulcsát.
-Hová mész?-Niall elkapta a derekamat amint kifelé igyekeztem.
-Nem lessz semmi baj!-ígértem neki egy gyors csók kíséretében majd kiszabadítottam magam a karjai közül és Hazza után indultam.

(Harry szemszöge)

Fogalmam sem volt mit csinálok miközben egyre jobban tapostam a gázt. A könnyeimtől alig láttam. Nehezítette a dolgomat, hogy az út csúszott az esőtől.
-Szedd már össze magad te ostoba!-üvöltöttem magamból kikelve. Többször is rácsaptam a kormányra az öklömmel.-Mit vártál te szerencsétlen?-a szavaim keményen visz hangzottak a fülemben.-Tudtad! Nagyon jól tudtad, hogy ez fog következni! Talán azt vártad, hogy majd nemet fog mondani?! Soha nem hagyná el ÉRTED ŐT!-dühös voltam magamra. Szánalmasnak éreztem magam a kirohanásomért. A visszapillantóba nézve észrevettem, hogy valaki követ. A telefonom csörögni kezdett. A kijelzőn Lexy számát olvastam. Hezitáltam, hogy mit tegyek, de végül a zöld gombra nyomtam rá.
-Húzódj le!-hallottam meg a hangját.-túl gyorsan mész Harry! Állj meg kérlek!
-Miért jöttél utánam?-próbáltam nem ordítani.
-Mert nem akarlak elveszíteni...-elakadt a lélegzetem. Lehunytam a szememet egy pillanatra. Végzetes hiba volt. Az autó megcsúszott és keresztbe farolt az úttesten.
-Harry!-Lexy sikítása a fülembe tépett. Próbáltam egyenesbe rántani a kormányt, de késő volt. Az autó egy fának csapódott. A lélegzet kiszorult a tüdőmből ahogy a biztonsági övem a mellkasomba vájt.
-Harry? Harry?-a telefon a műszerfalon landolt. Csak halkan hallottam ahogy a lány szólongatott. Homályosan láttam ahogy a másik autó lefékez és kiszáll belőle egy alak.
-Istenem Harry!-Lex feltépte az ajtót és kicsatolta a biztonsági övemet.-Gyere!-átkarolta a derekamat és kivonszolt az autóból. Amennyire csak tudtam, segítettem neki.
-Ez olyan ismerős szituáció, nem?-motyogtam amint végre levegőhöz jutottam.
-Idióta!-ordított rám a lány. Fejem az ölében pihent. Felnéztem rá és halványan elmosolyodtam. Azt hittem, hogy az eső kezdett újból esni, de aztán rájöttem, hogy mégsem.
-Ne sírj!-kértem halkan.-Hé! Neked vidámnak kell lenned!
-Vidámnak? Megzakkantál Styles?! Hogy legyek vidám amikor a számomra egyik legkedvesebb egyén a világon majdnem kinyírta magát?!-a sós eső eláztatta az arcomat, keveredett az én könnyeimmel.
-Ne haragudj!-szipogtam.-Nem tudom mi ütött belém! Csak megláttam azt a gyűrűt és úgy éreztem...én úgy éreztem...
-Ssh!-csitított átölelve.-Tudod, hogy nagyon szeretlek!
-De sajnos nem eléggé...-arcom fájdalmas grimaszba torzult.-Ne mondjuk el senkinek ezt az egészet, oké? Nem akarom, hogy aggódjanak. Hívjunk egy autómentőt és mondjuk azt, hogy lerobbantam valahol, jó?
-Ahogy gondolod.-vont vállat a lány miközben előhalászta a mobilját. Nehézkesen felültem majd feltápászkodtam a földről. Kiszedtem a cuccaimat a tönkrement autóból és átpakoltam Niall Range Rover-jébe.
-Tizenöt-húsz perc és itt vannak.-közölte Lex amint végzett a telefonálással. Beültünk a Rover-be és hallgattuk a rádiót. Közben lemosta a karcolást a homlokomon. Amint az autómentők elvontatták a kocsimat mi is elindultunk vissza.
-Hol a fenében voltatok?-korholt minket Niall amint beléptünk az ajtón.
-Hazz kocsija lerobbant.-szólalt meg Lexy nyugodtan.-Megkért, hogy hozzam haza.
-Oh...-az Ír meglepetten pislogott.-Hát gyertek be. Itt az ideje ünnepelni.-invitált minket. Mindenki örömmel fogadta a hírt, hogy Niall és Lexy összeházasodnak. Próbáltam mosolyogva jó képet vágni a dologhoz. Mást úgysem nagyon tudtam volna tenni...

"Never felt like this before..."