Na látom össze tudtátok hozni a komikat :D Itt a 39. fejezet :P Jó szórakozást :)

39.Csend...

(Lexy szemszöge)

Niall feje az ölemben volt. A kanapén ültünk és Tv-t néztünk. Közben a hajával játszottam. Imádtam a selymes szőkés tincseket babrálni. Niall helyeslően morgott miközben mutatóujjával a lábamat cirógatta.
-Menjünk el sétálni...-kértem. Úgy örültem, hogy nincs az a hatalmas gipsz a lábamon ami miatt mozogni is alig tudtam. Most ki akartam használni minden alkalmat.
-Rendben.-bólintott rá a Szöszi. Magamhoz hívtam Eddyt és elindultunk. Ujjainkat összekulcsoltuk és mosolyogva néztük az ugrándozó kutyust. Már sötétedett, erős deja vu érzésem volt. Közelebb is bújtam Niall-hez. Ő szorosan magához ölelt.
-Ne félj!-súgta a fülembe.-Nem érhet semmi baj míg velem vagy!
Felnéztem a fiúra és elmosolyodtam. Valóban így éreztem. Leültünk egy padra a parkban és hagytuk, hogy Eddy kedvére rohangáljon...
A szívem hatalmasat dobbant ahogy Niall megcsókolt. Elfelejtettem mindent. A bajokat, Harry-t, kizártam a külvilágot. A Szöszi ujjai a hajamba szántottak. Körülöttünk szikrázott a levegő. Szerettem ezt az őrült szőke Ír srácot. Olyan mély érzéseket keltett bennem amilyeneket nem is tudtam, hogy képes vagyok érezni.
-Mondani akarok valamit...-súgtam két csók között.-Azt hiszem...-gyönyörű kék szemébe néztem.-Niall be kell vallanom valamit...
Pár másodpercig egymás szemébe néztünk majd ismét megcsókolt.
-Nem kell semmit mondanod.-súgta a fülembe. Átölelt és az állát a fejemnek támasztotta. Mélyen beszívtam bőrének kellemes illatát. Végre biztonságban éreztem magam. Ott és akkor semmi nem történhetett volna jobban. Végre tisztáztam magamban a Niall iránt érzett szeretetemet. Önző módon nem gondoltam senki másra. Most az egyszer, de nagyon jól esett. Ugyanakkor azt is elhatároztam, hogy kerítek valakit Hazza számára. Mindkét fiút nem tarthattam meg és a szívem Niall-hez húzott. Harry vállt az én legjobb barátommá...persze ennél jóval többet jelentett, de az már megfogalmazhatatlan lenne.
-Min gondolkodsz?-törte meg a csendet a Szöszi.
-Kyle-on járt az eszem...-hazudtam.
-Ohh, még nem is mondtam, elkapták. Egy jó darabig nem lesz vele gondunk. Azért kellett elmennünk a rendőrségre is. Most már minden el van rendezve.-nyugtatott meg. Megkönnyebbülten felsóhajtottam.
-A rémálomnak vége...
-Vagyis minden olyan lesz mint régen?-kérdezte Niall reménykedve.
-Igen.-bólintottam és ismét megcsókoltam. Én is ebben reménykedtem. Megszólalt a mobilom.
-Szia Anya!-szóltam bele. Kicsit eltávolodtam Niall-től.
-Szia, mi a helyzet? Jobban vagy már?
-Jobban, sokkal jobban.-mosolyogtam.
-Ennek örülök. Ne haragudj, hogy eddig nem hívtalak, de elszakadt a telefonom töltője és ma ment be a nagybáttyád a városba újat venni.
-Semmi gond, azt a vacakot már csak egy szál tartotta úgyis a helyén.-nevettem. Anya is velem nevetett.
-Igazad van, jut eszembe keresztanyád panaszkodott, hogy nem tud elérni úgyhogy jó lenne ha fellépnél Facebookra még a napokban.
-Oké.-egyeztem bele. Igaz ami igaz, elég rég néztem már meg, hogy vannak-e fejlemények.-Mást nem mondott?
-Nem, viszont Szandit már várják haza. Zoli kérdezte, hogy mikor jön...?
-Nem tudom, majd beszélek vele erről és hívlak.
-Rendben, most leteszem.
-Oké, majd beszélünk. Szia, szeretlek.
-Én is! Szia.
Visszafordultam Niall-hez. Épp a telefonját nyomkodta. A fény megvilágította az arcát. Olyan volt mit egy kis angyalka.
-Indulhatunk?-nézett rám hirtelen.

-Persze.-füttyentettem Eddy-nek majd hazamentünk. Mivel fájt az oldalam, vettem be egy fájdalom csillapítót majd kettesben megvacsoráztunk a Szöszivel. A többiek már rég aludtak. Niall segített elmosni a tányérokat. Christie kitett magáért. Mindketten degeszre ettük magunkat a makaróniból. A Szöszi a pocakját simogatva indult felfelé. Vele tartottam. Nemsokára az ágyban kötöttünk ki. Magához húzott és lágyan megcsókolt. Hozzá bújtam és lehunytam a szemem. Végre nyugodt voltam. Kisvártatva el is nyomott mindkettőnket az álom...
Valamikor az éjszaka folyamán felébredtem. Kicsusszantam Niall mellől és leosontam a konyhába. Nagyon megszomjaztam. Zörgést hallottam az ajtó irányából mire megijedve az asztal mögé ugrottam. A zörej megint felhangzott. Fogtam egy konyhai kést és a hang irányába osontam. Nagyon reméltem, hogy nem valami betörő lesz. Nem voltam olyan állapotban, hogy harcolni tudjak. Szívem hevesebben dobogott ahogy a sötétben a hang irányába lopóztam. Minden lépésnél megálltam hallgatózni míg oda nem értem.
Megkönnyebbülten sóhajtottam fel ahogy észrevettem Eddy-t. Csak ki akart menni a kertbe. Kinyitottam előtte az ajtót és ő kirohant a szabadba...
Bezártam utána az ajtót és visszabicegtem a Szöszi mellé az ágyba...
Másnap korán felébredtem. Niall még mélyen aludt. Egyenletes szuszogása nyugtató hatást gyakorolt rám. Meztelen mellkasa egyenletes iramban emelkedett és süllyedt. A hátáról az oldalára feküdt. A karja előre lendült, elkapta a derekam és közelebb rántott magához.
-Mizu édes, nem vagy éhes?-morogta fél álomban.
-Ami azt illeti...-kuncogtam. Kinyitotta a szemét. Úgy éreztem magába szippant az a hatalmas kék tó. Szívesen merültem volna el benne.-Valamire vágyom...-megcsókoltam a mellkasát majd lejjebb a hasát is. Halkan felnyögött. Visszafelé indultam, nyelvem hegyével éppen hogy érintve a bőrét. A nyakánál hosszabban elidőztem. Végigcsókoltam állának vonalát. A válasz nem váratott magára. Niall megragadta a csípőmet és az ölébe ültetett. Felsóhajtottam és hevesen megcsókoltam. Én diktáltam a dallamot. Csípője követte az ütemet. Most azért hálát adtam az égnek, hogy a meleg miatt mindketten meztelenül aludtunk.
Nyílt az ajtó és mielőtt bármit tehettünk volna Louis sétált be egy szál boxerban.
-Wow!-kiáltott fel.-Csatlakozhatok?
-Húzzál ki!-kiáltottam rá. Észrevettem, hogy finoman szólva szűkké vált a boxerja.
-Menj és éld ki a hajlamaidat valaki máson!-céloztam Christie-re miközben magamra rántottam egy takarót. Hiába Niall "lelkesedése" igencsak megcsappant.
-Naaaaa.-rimánkodott.
-Louis, ha végeztünk betöröm az orrod!-közölte Niall.
-Oké, oké.-Mr Répa kihátrált a szobából. Lemásztam az ágyról és ezzel együtt Niall-ről majd a fürdőszobába mentem rendbe szedni magam.- Jól kezdődik a reggel.-gondoltam magamban...