Köszönöm *-*

2012. július 13., péntek

Nos itt a 7 . rész is .. olvassátok és írjatok véleményt !! :))


7. Eközben otthon
(Christie szemszöge)
Miután Lexy és Niall elmentek Zayn felvetette, hogy elmehetnénk sétálni. Louis inkább maradt volna, ezért én is vele maradtam. Harry, Liam és Zayn azonban elment.
-Majd jövünk, addig is vigyázzatok a házra.
-Renden, menjetek csak. Megleszünk.-Lou-ra néztem.-Remélem.-tettem hozzá halkabban.
-Vigyázz rá!-súgta oda Hazza aztán elindultak.
-Mi a helyzet nagyfiú?-kérdeztem miközben letelepedtem mellé a kanapéra.
-Mi volt tegnap este?
-Mire emlékszel?
-Nos, felhívott Elenor, lementem a konyhába és elkezdtem iszogatni... Aztán  következő emlékem, hogy a zuhany alatt állok és te beszélsz hozzám. Majd egy újjabb kép amikor valaki a More Than This-t énekli...Az is te voltál, igaz?
-Én.
-Reggel pedig úgy ébredtem, hogy egy pohár víz és egy fájdalomcsillapító volt az éjjeliszekrényemen.
-Tudtam, hogy szükséged lesz rá.
-Mi történt amire nem emlékszem? Harry célozgatott valamire, de sajnos nem tudom, hogy mire.-elkeseredetten próbált vissza emlékezni.
-Csak annyi, hogy csúnyán berúgtál. Szerintem vagy másfél üveg whiskyt megittál, ami nem volt egy szép dolog. Aztán felvittelek, megfürödtél és lefeküdtél aludni, kis segítséggel.
-Szóval... Hazza... ohh, te jó ég! Te láttál pucéran?!-Louis elszörnyedt.
-Ne aggódj, nem tettem semmit. Nem is néztem oda! Igyekeztem hozzád sem érni. Bocs, hogy ezt tettem, többet nem fordul elő.-feleltem sértetten- Inkább felkeltem Harryt vagy valakit, hogy csináljon veled valamit. Vagy tudod mit? Inkább otthagylak az önsajnálatban.-mérgesen felálltam és a szobámba vonultam. Nagyon bántott az az idegenkedés amit velem szemben tanúsított. Becsaptam az ajtót és levetettem magam az ágyra. Hanyadt fordultam, hogy láthassam a plafont. Addig bámultam rá mérgesen míg észrevettem egy hatalmas pókot. Attól kezdve azt néztem. Figyeltem ahogy végigmászik az egyik saroktól a szoba közepéig. Párszor körbemászta a csillárt mintha keresne valamit majd folytatta útját a szoba túlsó fele felé. Lemászott a falon az ajtóig aztán elindult vissza. Épp félúton járhatott a csillár és a sarok közt ahonnan eredetileg indult amikor elnyomott az álom.
Álmomban egy erdőben jártam, messze innen. Nem tudtam, hogy hajnalodott vagy alkonyatba ért a nap, nem is érdekelt. Az ég bíborszínű volt, az erdő csodásan zöld. Lépéseim felriasztottak egy szarvast. A kecses állat hatalmas szökkenésekkel iramodott utamból. Egyszer csak megláttam egy alakot amint az egyik fának támaszkodva álldogált. Sötét szövetnadrág volt rajta hasonló pulcsival. Csukjáját mélyen a szemébe húzta. Egyik keze a zsebében pihent. Közelebb érve hozzá, valami vak riadalom fogott el. Nem értettem hisz a fiúban nem volt semmi félelmetes.
-Hát eljöttél?-szólalt meg bársonyos hangon. Felemelte a fejét ekkor hátracsúszott a kapucni és megpillantottam Louis arcát. Közelebb lépett hozzám. Én is őhozzá. Kivette a zsebéből a kezét és a mellkasomba döfte a tőrt amit eddig ott rejtegetett. Lenéztem a pólómon terjengő vörös foltra. Lou elkapott mielőtt összecsuklottam volna.
-Bocsáss meg.-súgta én pedig felriadtam a saját sikoltásom hangjára. Louis állt az ágyam mellett, arca félelmet tükrözött.
-Mit keresel itt?-kérdeztem miután sikerült visszafolytani a sikítást.
-Kopogtam, nem nyitottál ajtót. Bejöttem. Álmodban sikoltottál. Nem is tudtalak felébreszteni, egyszerűen nem! Hiába ráztalak, szólongattalak... Aztán magadhoz tértél, hál' istennek! Mit álmodtál?
-Nem tartozik rád.-húztam résnyire a szemem.
-Kérlek ne haragudj a viselkedésem miatt! Sok volt nekem a tegnapi nap. Meg tudnál bocsátani?
-Lehet.
-Akkor elmondod mit álmodtál?
Pár pillanatig mérlegeltem a dolgokat. Nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet elmondani Lou-nak mi történt. Végül úgy döntöttem miért ne?
- Álmomban egy erdőben voltam, valószínüleg alkonyatban.-kezdtem.- Sétáltam, felriasztottam egy szarvast. Aztán megláttam egy alakot. Közelebb mentem hozzá. Ő igy szólt-"Hát eljöttél?", majd leszúrt egy tőrrel, végül bocsánatot kért. Te voltál az az alak Louis...
A fiú leült az ágyra és átölelt.
-Én ilyet soha nem tennék!-biztosított. Abban a pillanatban nyílott a bejárati ajtó. Zayn vidám csiripelése betöltötte a házat. Beszédét Harry és Liam nevetése kísérte.
-Megjöttünk!-kiáltott fel Hazza az emeletre.
-Észrevettük!-kiáltottunk vissza majd lementünk hozzájuk. Út közben azon gondolkodtam, vajon mi lehet Lexyékkel?...

5 megjegyzés:

  1. Tök jó lett.Gyorsan a következőt.:D

    VálaszTörlés
  2. Juuuj alig várom a kövit, imádom a sztoridat :) gyorsaaaan mielőtt éhenhalok. :D

    VálaszTörlés
  3. Ez nagyon jó lett...én is nagyon ki vagyok éhezve a következő részre xD =)

    VálaszTörlés
  4. jujj ez nagyon nagyon jóó :$$ már iszonyatosan várom a folytatást :) :$$

    VálaszTörlés