Itt a 6-os is 10 komment és jön a kövi. :)

6. A randi 1

(Lexy szemszöge)

Niall bekötötte a szemem.
-Lesz meglepetés. Titok. Gyere. Bízzál bennem!-kérte.
-Rendben. Menjünk.
-Ne less!
-Nem fogok, nem is tudok.-utaltam a fekete kendőre.
-Igaz.-nevetett fel.- Indulhatunk.
Harry elvállalta, hogy elfuvaroz minket. Út közben semleges témákról beszélgettünk mint az időjárás, meg egyebek. Elég messze mehettünk, mert jó sokáig utaztunk. Csak Niall hangjára figyeltem. Ujjaink összekapcsolódtak. Hüvelykujjával apró köröket írt le a kézfejemen.
-Megérkeztünk.-szólt Hazza amint leállította a kocsit. Niall kisegített, de még mindig nem engedte, hogy levegyem a kendőt.
-Még picit. Thank You, Harry!
-Majd hívj ha kellek. És ezt el ne felejtsd.-valami papír csörgött. Niall felnevetett.-Lehet, hogy szükség lesz rá.
-Te mindenre gondoltál.-nem kérdés volt, csupán helyeslő megállapítás.
-Jó szórakozást gyerekek.-Harry adott egy puszit az arcomra.
-Köszi.
Amenyire meg tudtam állapítani hang alapján, beszállt az autójába és elhajtott.
-Ketten vagyunk...-Niall megfogta a kezemet-Gyere, kicsit sétálunk. Majd én vezetlek.
Friss óceán illatot hozott a szél. Talpam alatt kavics ropogott. Teljesen a fiúra bíztam magam. Hagytam, hogy vezessen én pedig élveztem a vak sétát. Talán fél órát sétálhattunk.
-Nemsokára ott vagyunk.-ígérte.
-Rendben. De mégis hova megyünk?
-Legyen igazi meglepetés. Megérkeztünk.Várj egy percet.-eltűnt melőlem. Nem moccantam, tudtam, hogy közel a tenger. Éreztem az illatát, hallottam a hangját. Csábított. Mély levegőt vettem, hogy még jobban érezhessem.
-Készen állsz?-összerezzentem a hangra. Teljesen belefeledkeztem az elmélkedésbe, észre sem vettem, hogy Niall visszatért.
-Persze.-érztem, hogy közel van. Illata beférkőzött az orromba, jobban vonzott mint a víz. Hangja felé fordultam. Ekkor a másik oldalamon szólalt meg.
-Nem lestél, ugye?
-Nem, megígértem.-arra felé fordultam amerre a hangja volt. Ismét helyzetet változtatott. Megdermedtem ahogy átölelte hátulról a derekamat. Arrébb húzta a hajamat, majd megcsókolta a nyakamat. Ajka finoman súrolta a fülemet.
-Készen állsz?-suttogta. Lehellete végigcirógatta az arcomat. Megborzongtam.
-Azt hiszem.-nyögtem ki nagy nehezen. Kioldotta a csomót és elhúzta a fekete kendőt a szemem elől. Egy sziklaszirten álltunk. Előttünk a végtelennek tűnő víz. Nem messze tőlünk egy kissebb kőkunyhó. Olyan csodálatos látvány volt, hogy megszólalni sem tudtam.
-Amikor süt a nap akkor sokkal szebb...
-Ez gyönyörű. A te ötleted volt?
-Nem.-mondta őszintén.-Ha rajtam múlik a Nando's-ba megyünk. Harry segített. Én eléggé ügyetlen vagyok az ilyenekben, azt hiszem.
Elmoslyodtam. Nekem a Nando's is megfelelt volna.-ezt el is mondtam neki.
-Jobb ez így. Nyugodtabb. Erről a helyről nem sok ember tud. Itt nem fognak minket zaklatni.
-Igazad lehet.-bólintottam rá.-Bámulatos ez a hely.
-És még nem láttad a házat.
Amint közelebb értünk ismét el voltam ragadtatva. Annyira bájos volt a pici kis ablakokkal, meg a kéményével. Szivesen tértem volna haza egy ilyen házba minden nap. Niall kitárta az ajtót és előre engedett. Apró nappaliban találtam magam. A falakon fa borítás volt. A falba beépített kandalló előtte egy kopott barna kanapéval. A konyhát csupán egy fényes gránit pult választotta el a nappalitól. Innen két ajtó nyílott egy a fürdőszobába és egy a hálóba. Elsőként a hálószobát néztem meg. Hatalmas franciaágy uralta. Az egyik oldalon az ablak mellett egy nehéznek látszó, sötétbarna fa szekrény áldogállt. Az ablak alatt kis aztalka, szintén fából. Az ágy két oldalán egy-egy éjjeliszekrény. Az ablakokon halványbarna függöny ami tökéletesen illett a fal hasonló színéhez. Körbefordultam, hogy mindent szemügyre vehessek. Ekkor vettem észre, hogy Niall az ajtóban áll és engem néz. Megtorpantam és lesütöttem a szemem.
-Rám nézz!-kérte magyarul. Feltekintettem rá. Most semmi gyerekesség nem volt a pillantásában. Lépett egyet felém amivel át is szelte a köztünk lévő távolságot.
-" Some things gotta give now
Cause I'm dying just to make you see
 That I need you here with me now
 Cause you've got that one thing...."-idézett egy dalukból. Megérintette az arcomat. Mutatóujjával végirajzolta az állam vonalát.  Elidőzött az államon lévő gödröcskénél. Elmosolyodott. Kotorászott pár másodpercig farmerjának zsebében majd diadalittasan elővett egy kis dobozt.
-Az micsoda?
-Egy kis emlék rólam.-vont vállat és felém nyújtotta a dobozkát. Átvettem és óvatosan kinyitottam. Vékony ezüstlánc volt egy négylevelű lóherét formáló medállal. A lóhere hátuljába apró betűkkel két szót gravíroztak : "Bízz bennem"
-De szép! Köszönöm.
-Hadd tegyem fel.
Elhúztam a hajamat ő pedig bekapcsolta az apró kapcsot. A medál rásimult a mellemre, tökéletesen illeszkedett. Niall megcsókolta a vállamat majd a nyakamat. Megfordultam a karjaiban és szorosan átöleltem.
-Nincs kedvünk megnézni egy jó filmet?-jött a kérdés a semmiből.
-Filmet akarsz nézni?-húzódtam hátrébb, hogy láthassam az arcát.
-Aha, egy jó kis összebújós horrort...-kacsintott hamiskás mosollyal.
-Te kis gazember! Legyen, de csak este. Úgy még tökéletesebb az élmény.
-Rendben, akkor este horrort nézünk...