Meghoztam a 47. fejezetet is :) Bocsi a csúszásért :S Jó olvasást, komizzatok!! ☻

47. Kerítő...

(Hope szemszöge)

Épp mosogattam mikor megcsörrent a mobilom. Gyorsan letöröltem a habot a kezemről és felvettem.
-Haló?
-És ha nem ló?-szólt bele Harry. A szívem nagyot dobbant amint meghallottam a hangját.
-Hazza, szia... Mi a helyzet?-magamra kellett parancsolnom, hogy ne remegjen a hangom.
-Szia. Arra gondoltam, nincs kedved bulizni egyet?
Ez a kérdés meglepett.
-Hol? Mikor?-próbáltam nyugodt hangnemet megütni. Már a buli szóról Zayn jutott eszembe. Megráztam a fejem, hogy kiűzzem a fiú képét az elmémből.
-Hát, igazából...Jó lenne ha idejönnél... Párizsba...
A térdeim megrogytak, le kellett ülnöm egy székre.
-Ez most komoly?-megmarkoltam az asztallapot.
-Halálosan.-Harry köhögött egyet.
-Jól vagy?-kérdeztem aggodalmas hangon.
-Persze, csak picit megfáztam... Nem vészes. Szóval mit mondasz?
-Várj egy percet!-berohantam anyuék hálószobájába. Apu épp az ágyon fekve nézett valami filmet.
-Apa! Elmehetek Párizsba??? Légyszi!!!-néztem rá könyörgő szemekkel. Apum rám nézett és vonogatni kezdte a szemöldökét. Csibészes vigyora elárulta a választ. Majdnem felsikoltottam örömömben.
-Kérdezd meg anyádat is.-felelte egy vállvonás kíséretében. Na ez lesz a nagyobbik falat...-gondoltam magamban miközben kimentem a kertbe. Anyu épp a virágaival babrált.
-Anyuciii...-néztem rá bociszemekkel.
-Mi kéne?-ismerte már ezt az arckifejezésemet. Nagyot nyeltem.
-Lexy-ék...szóval lesz egy party Párizsban és szeretnék ha én is elmennék...
-Nincs pénzem fizetni a repülőt...-rázta anyukám a fejét.
-De nem is kell...! Harry-ék értem küldenek egy gépet mint a múltkor..
-Nem tudom, alig vagy itthon... Ma sem csináltál semmit!
Könnybe lábadt a szemem a tehetetlenségtől...
-Ugyan hagy menjen! Mindjárt vége a nyárnak...-szólt közbe apu aki épp ekkor lépett ki a házból. Nagyot dobbant a szívem. Anyára néztem.
-Légyszi..-könyörögtem.
-Na jó! Menjél! De vigyázz magadra!
-Köszi Mami!-megöleltem és berohantam a szobámba. Visszahívtam Harry-t.
-Na?-kérdezte miután felvette.
-Mehetek!-alig bírtam ki, hogy ne ugrándozzak.
-Az klassz!-köhögött egyet.-Akkor érted küldünk egy gépet. Mikorra?
-Nektek mikorra lenne jó? És Zayn? Ő mit mondott?
Harry nem felelt. Gyanús volt a hallgatása.
-Harry?! Tud egyáltalán Zayn erről?
-Izé... Miért ne tudna? Nem döntök nélkülük... Mindenki szeretné ha itt lennél a szülinapunkon, különösen Lexy és Louis...
Nem voltam  biztos benne, hogy bízhatok Hazza őszinteségében, de nagyon szerettem volna már látni a barátnőimet így ráhagytam a dolgot.
-Rendben, akkor elkészülök mire ideér az a gép...
-Jujj...-lelkendezett Hazza.-Okés. Akkor majd találkozunk.
-Aha. Addig is szia!
-Szia.-letettem a telefont és rohantam csomagolni. Tornádóként söpörtem végig a szobámon, minden fontos dolgot bepakoltam. Teljesen felpörögtem az eseményektől. Nem is álmodhattam róla, hogy még egyszer találkozom a srácokkal és most mégis... Elhívtak Párizsba, pontosabban Harry hívott, és ez fantasztikus érzés volt. Annyi boldogság volt bennem. Az ágyamra vetettem magam és belesikítottam a párnámba. Beletúrtam kócos barna hajamba és a szekrényemre pillantottam. Megláttam azt a fekete miniruhát amit még Lexy-től kaptam szülinapomra. Azzal a pillantással el is döntöttem, hogy azt a ruhát fogom felvenni a fiúk szülinapján. Gondosan elcsomagoltam és behúztam a bőröndöm cipzárját. Az órámra néztem. Két óra, új rekord.
-Indulhatunk?-Viktor, az egyik legjobb barátom, vitt ki a reptérre. Út közben  anyáékra gondoltam. Apu mosolyára búcsúzás közben...
 Csodásan éreztem magamat. A gondolataim folyton egy srác felé kalandoztak. Felidéztem ajkának puhaságát ajkamon. Tigrisszemének lágy pillantását. Azt a csibészes vigyort amire húzódott a szája mielőtt megcsókolt. Kirázott a hideg. Kinéztem az ablakon. Idegen tájak felett repültünk. Nagyot sóhajtottam és lehunytam a szemem. Át aludtam az út maradék részét.
Egy huppanás ébresztett fel amint a helikopter finoman a földre ereszkedett. Nyújtóztam egyet és kiszálltam a gépből. Egy kapucnis, napszemüveges srác várt rám, egyedül volt. Amint elmosolyodott, felismertem benne Harry-t. Én is vigyorogni kezdtem és a bőröndömmel együtt odamentem hozzá. A nap ragyogóan sütött, elakadt a szavam a látványtól. Egy hatalmas luxus villa előtt álltam.
-Csukd be a szád mert belerepül valami!-paskolta meg Hazza az arcomat egy ölelés kíséretében. Morogtam valamit a sült galambokról miközben viszonoztam az üdvözlését.
-Hol vannak a többiek?-néztem körbe miután elengedtem a fiút.
-Bent a házban.-intett a Fürtöske.
-Miért vagy ilyen szerkóban?-utaltam kapucnijára.
-Be kellett ugranom egy közeli városba valamiért és kellett az álca.-vont vállat.-Tudod a fotósok nem ismernek határt...
-Értem.-bólintottam rá egy sajnálkozó mosoly kíséretében. Harry átvette a csomagjaimat és furcsán sántikálva a házhoz vezetett.
-SRÁCOK!-kiabált ahogy beléptünk az ajtón.-Hoztam valamit...
-Kaját?-robogott le Niall a lépcsőn. Mivel zokniban ,volt a padló meg csúszott, tökéletesen hanyadtvágódott a lépcső aljában.
-Répát?-Louis átesett a Szöszin.
-Megvan a hajvasalóm?-Liam is hasonlóképp járt.
-Már azt hittem sosem ér ide az új dzsekim!-Zayn került a kupac tetejére. Mindez a másodperc tört része alatt játszódott le. A srácok nyögve, szitkozódva próbáltak felkászálódni a földről. Kitört belőlem a nevetés.
-Hope!-kiáltott fel Christie amint meglátott. Ő valamivel lassabban közeledett, tanulva a fiúk hibájából.
-Ciao bébi!-öleltem meg ahogy mellém ért.-Hol van Lexy?
-Shoppingolnak Danielle-el. Dan-nek kell egy ruha a bulihoz és Lex elment vele megvenni.
-Te hogyhogy nem mentél velük?-nem úgy ismertem a barátnőm, mint aki kihagyna egy ilyen lehetőséget.
-Áhh most nem volt kedvem...
A srácok valahogy függőlegesbe helyezték magukat. Először Lou ölelt át. Igazi csontropogtató testvéri öleléssel, majd adott egy puszit. Őt Niall követte. A Szöszi majd fél fejjel alacsonyabb volt nálam, de nem zavarta ez a tény. Ő is megölelt és adott puszit majd ezt Liam is megismételte. Zayn félszeg mosoly mögé bújva csak annyit mondott:
-Csá.-majd bement a konyhába. Mindenki értetlenül bámult rá, de én csak vállat vontam.-Mit vártam tőle?-gondoltam...