Itt a 48. fejezet... Kérek szépen 10 komit ^_^ ♥

48. Egy nap

(Christie szemszöge)

Egész este azon örömködtünk, hogy Hope újra köztünk van. Mint utólag kiderült, Harry elfelejtett szólni, hogy Hope jön. Valószínűleg Zayn miatt. Nem egészen értettem a köztük kialakult helyzetet, de jobbnak láttam egyenlőre nem beleavatkozni a dolgok menetébe. Hope nem mondott ezzel kapcsolatban semmit, nem is láttam, hogy különösképp izgatta volna a dolog...
-Add azt ide! Add ideee!-erre a visításra ébredtem reggel.
-Halkabban nem megy?-morogtam miközben a fejemre húztam a takarót. Valaki ráugrott az ágyamra és ugrálni kezdett.
-Ideje felkelni!!!-ez Louis volt.
-Hasadra süt a nap!-kontrázott rá Harry is.
-Ha nem kelsz fel, hozom a vizet!-fenyegetett Liam. Nem hittem, hogy tényleg képesek ilyen alattomos dolgokra, de mint kiderült képesek voltak. Sikítva ugrottam ki az ágyból. Louis nyerítve nevetett és Harry vállába kapaszkodva nézett rám. A pólómból csöpögött a víz és szemüveg nélkül nem láttam túl messzire.
-Kitaláltunk valamit!-lelkendezett Lou.
-Na mit?-kérdeztem szenvedő hangon miközben kerestem egy törülközőt magamnak és elkezdtem megszárítani a hajam.
-Bérelünk egy jachtot és kimegyünk a nyílt vízre... Egy napra...Mit szólsz?-vonogatta Liam a szemöldökét.
-Mind a kilencen?-feleltem egy kérdéssel a kérdésére.
-Hát persze.-felelt Harry.-Ez természetes. Mindannyian.
-Úgyhogy készülődj.-helyeselt Louis. Elhagyták a szobámat miközben egymást  lökdösve játszottak és azt tervezték, hogy a többieket hogyan fogják felébreszteni...
Meleg volt. A nap magasan tűzött a fejünk felett. Megigazítottam zöld bikinimet és nagyot nyújtóztam a napozóágyban. Louis épp a korlátnál álvva pecázott. Harry a hasizmait villogtatva flörtölt Lexyvel míg Niall és Hope egy üveg pezsgőt próbált felbontani. A hangos durranás felijesztette Zayn-t aki eddig az egyik napozóágyban szundikált. Halk sikoltással esett ki az ágyból. Morcosan körülnézett és visszamászott eddigi helyére. Elfojtottam egy mosolyt és Liam-et keresve körbepillantottam a jachton. Danielle társaságában üldögélt és valamin nevettek...

(Lexy szemszöge)

-Na, gyere már! Tök jó a víz!-unszolt Harry. Megfogta a kezem és a víz felé kezdett húzni.

-Oké-oké! Megyek!-egyeztem bele.
-Ez a beszéd!-Hazza ugrott egy fejest a csillogó habokba. Egy vállvonás kíséretében utána ugrottam. Először összerándultam a víz érintésétől, de aztán ellazultam. Odaúsztam Harry-hez. Vizes haját hátratúrta és megnyerő mosolyt villantva felém az arcomba fröcskölt egy kis vizet. Nem hagytam magam. Visszafröcsköltem. Csobbanást hallottam. A vállam fölött hátranézve Niall szőke kobakjával találtam szemben magam. Kék szeme tündöklőbben csillogott még a víznél is. Hozzánk úszott és hevesen megcsókolt.
-Fújj! Fiú lánnyal...-nyújtotta Harry a nyelvét és felnevetett. Lapos pillantást vetettem rá.
-Kérsz egy smacit te Fürtös szépség?-csatlakozott hozzánk Louis. Hope lenézett ránk és nevetni kezdett.
-Te meg min nevetsz?-lökte meg hátulról Zayn mire a lány majdnem leesett. Mosoly gördült mindnyájunk ajkára. Hope megfordult és Zayn került vészesen közel a vízhez. Egyből eszembe jutott, hogy a fiú nem tud úszni.
-Ne...-kezdtem bele, de a Bradfordi rossz fiú közbevágott.
-Te sem szeretnél vizes lenni és én sem...-hangja hűvös volt és magabiztos. Láttam Hope arckifejezésén, hogy valami nem stimmelt. Túlontúl közömbös volt ahhoz, hogy elhitesse velem, hogy minden rendben. Ismertem már ezt a pillantást. Mérlegelte a hallottakat. Vállat vont és otthagyta Zayn-t a korlátnál. Hazza értetlenül nézett a fekete hajú srácra. Mindenkit meglepett Zayn viselkedése. Dan, hogy enyhítse a feszültséget, felbontott egy üveg bort és poharakba töltötte az italt. Mindnyájan felmásztunk a fedélzetre és fogtunk egy-egy pohár bort.
-A barátságokra!-emelte magasra a poharát Danielle.
-A Szerelemre!-szólalt meg Liam.
-A szexre!-vont vállat Harry.
-A répákra!-kontrázott Louis.
-Ránk!-kiáltottunk fel nevetve és mindenki összekoccintotta a poharát.
Zayn vetett egy pillantást Hope-ra mielőtt visszament volna napozni. Furák voltak mindketten....

(Zayn szemszöge)

Már megint oltári nagy bunkó voltam. Akaratlanul is sértő voltam. Elgondolkodtam miközben hagytam, hogy a napsugarak végigcirógassák a bőrömet. Pocsékul játszottam a szerepem. Hope sértegetése semmivel sem vitt közelebb a boldogsághoz, sőt... A bor kellemes íze is megsavanyodott a számban. Valami árnyékot vetett rám. Fél szememet kinyitottam. Harry vádló arcával találtam szemben magam.
-Miért vagy ilyen?-kérdezte miközben leült mellém. Felé fordultam.
-Nem tudom...-feleltem őszintén.-Valamiért félek közel engedni magamhoz...
-Ez őrültség haver!-rázta Hazza a fejét mire vízpermet csapódott a bőrömre. Néztem a napfényben megcsillanó cseppeket.-Ő nem fog bántani... Nézd, tudom miken mentél keresztül és, hogy az mennyire rossz volt... De ne kergesd el Hope-ot... Legalább adj neki egy esélyt...
A lányra pillantottam. Épp Louis-szal és Christie-vel beszélgetett. Néztem őket pár pillanatig majd felsóhajtottam.
-Lehet, hogy igazad van...-néztem barátom zöld szemébe.

-Nekem mindig...-vont vállat. Felállt mellőlem és a korláthoz sétált. A talpán kusza hegek egyvelege villant fel minden lépésnél...

(Niall szemszöge)

Figyeltem Lexy-t. Minden mozdulatából sütött a rá jellemző öntudatos makacsság és lazaság. Mégis valahogy olyan volt számomra mint egy álomkép. 

-Nincs kedved zenélni nekünk?-nyújtotta felém a gitáromat.
-Mit játsszak el?-vontam fel a szemöldököm.
-Simple Plan és Sean Paul-Summer Paradise című dalát.-vágta rá kis gondolkodás után.
Játszani kezdtem. Végig Lexy szemébe néztem és figyeltem ahogy mosolyogva hallgatja a dalt. Lassan a többiek is becsatlakoztak. Együtt énekeltünk miközben a nap lassan lenyugodott a horizonton túlra. Az ég vörösen ragyogott, rózsaszínes árnyalatúra festve a vizet mely messzire nyújtózott. Mindannyian mosolyogtunk és egymásba karolva daloltunk a nyárról...
Később, mikor már otthon voltunk és mindenki lefeküdt aludni, csak mi ketten maradtunk ébren Lexyvel. Az arcát cirógatva néztem zöldes színű szemébe.
-Jó nap volt...-motyogta miközben egy szőke tincsemmel játszva közelebb húzott magához. Finoman megcsókoltam. Eljátszadoztam ajkaival. Forró lélegzete perzselte az érzékeimet. Szívem hatalmasakat dobbant amint végigsimítottam a csípőjén. Ő sem tétlenkedett. Körme keskeny barázdákat vájt a hátamba amint lefelé haladt. Felszisszentem a hirtelen fájdalomtól, de csak még jobban feltüzelt. Épp abban a pillanatban szólalt meg JB-től az As long As you love me... A zene nem nyomta el sóhajtásainkat, csak kellemes hátteret kölcsönzött neki. Összegabalyodva feküdtünk az ágyon.A takaró halk puffanással landolt az ágyon, maradék ruhánk kíséretében. Végig csókoltam Lexy nyakát, míg halkan fel nem nyögött. Aprókat haraptam a kulcscsontja melletti érzékeny bőrbe majd ugyanitt csókokkal borítottam el. A hajamba túrt és a csípőm köré fonta lábait. Zihálásunk egy hatalmas sóhajjá olvadt össze. Csodás megkoronázása volt egy csodás napnak...

(Harry szemszöge)

Kiültem a teraszra Eddy társaságában. A kutya hűséges társammá vált közös kalandunk óta.
-Nemsokára itt a nagy nap...-szólaltam meg halkan.-Két év... Hosszú idő, haver...-borzoltam bele Eddy bundájába.-De mi örökre együtt leszünk... Mert a One Direction nem fog megszűnni soha! Nem hagyom...
Rágondolni is fájt, hogy ne legyek együtt a srácokkal. Hogy ne legyen One Direction... NEM! Borzasztó volt bele gondolni is... A rajongók miatt is. Megszakadt volna a szívük... Bármi történjék is, nekünk ki kell tartanunk egymás mellett. Mi egy csapat vagyunk és ennek így is kell maradnia. -Nem tudtam miért gondolok most ezekre. Úgy éreztem ki kell mondanom hangosan, hogy igaz legyen.- One Band, One Dream, One Direction...