Sziasztok, hát nem lett annyi komi mint vártam, de még mindig javíthattok... Mit szóltok az új háttérhez? :) Jó olvasást, és ne felejtsetek el kommentelni! :) ♥

II. ÉVAD

67. Kiss You

(Niall szemszöge)

Annyira összezavart Liam viselkedése. El sem akartam hinni, amikor végre kiderült, hogy mit akartak egész idáig. Már az sem érdekelt, ha a média élve felzabál. Csak az számított, hogy kaptam még egy esélyt. Persze tudtam, hogy vért fogok izzadni míg sikerül elérnem, hogy Lexy újra megbízzon bennem, de miden egyes seb megéri. Most, mivel a Liverpool-i koncert elmaradt, volt egy teljes hetem, hogy összeszedjem magam. Mély levegőt vettem mielőtt becsöngettem volna Harry-hez. Röhejesen éreztem magam. A legjobb barátom ajtaján csöngetek. Hazza nyitott ajtót. Víz csöpögött a hajából. A derekán egy törölköző lógott.
-Szia.-mosolyodtam el örömmel.
-Szia, mindjárt szólok neki.-fordult volna meg fivérem amikor...
-De puci valaki!-kiáltott fel Lexy a srác háta mögött és lerántotta róla a törölközőt majd elszaladt.
-Te kis...-Harry nem fejezte be a mondatot hanem egyenesen a lány után futott. Beljebb léptem és tátott szájjal bámultam őket. Annyira fesztelenek voltak egymás társaságában. Feltűnt, hogy Lexy is csupán egy szál törölközőben parádézik. Reméltem, hogy nem együtt fürödtek. Hazz elcsípte a lány törölközőjének szegélyét és egy erősebb rántással meg is szerezte azt. Tekintetem ide-oda villant kettejük közt. Nem akartam hinni a szememnek.
-Add vissza!-követelte Lexy.
-Csak ha te is visszaadod!-ingatta a fejét a Fürtöske.
-Egyszerre!-ajánlotta a lány. Gyorsan kikapták egymás kezéből a törölközőjüket és bebugyolálták magukat. Lexy most először nézett rám.
-Csá.-mondta majd a konyhába indult. Otthagytam Harry-t és utána mentem.
-Szia.-próbáltam rámosolyogni.-Csak arra gondoltam lenne-e kedved este eljönni velem valahova...-zavarban voltam. Mintha tényleg először kérdezném meg ezt tőle.
-Hova?-Lex úgy nézett rám mintha egy idegen bolygóról jöttem volna.
-Hát úgy gondoltam...Elmehetnénk sétálni és talán felülhetnénk a London eye-ra...-a lány elmosolyodott mire hatalmasat dobbant a szívem.
-Rendben.-biccentett.-Hétre gyere értem.
Olyan izgatottan készültem mintha az első randimra készülődnék.
-Nem fog megölni.-nyugtatott Christie amint segített kiválasztani a megfelelő szerelést.-De ha elszúrod, én esküszöm, hogy kinyírlak!
-Ez megnyugtató.-nyeltem nagyot amint felvettem a fehér, mintás pólót és a sötét farmert amit választott nekem. Sóhajtottam és felkészültem az előttem álló tortúrára. Most vagy soha. 6:45. Ideje volt indulnom.
-Sok sikert.-paskolta meg Christie biztatóan az arcomat.
-Csak nyugi tesó.-kontrázott rá Zayn. Bólintottam és elindultam. Most Lexy nyitott ajtót. Fehér trikó volt rajta "I♥Josh Hutcherson"-felirattal. Hát jóóó... Ezen kívül farmer és egy laza tornacipő. Az amelyiket Liam-től kapta.
-Állsz készen?-mosolyogtam szelíden. Kicsit fura volt újra magyarul beszélgetni.
-Indulhatunk.-bólintott a lány.-Majd jövök!-szólt oda Harry-nek.
-Vigyázzatok magatokra!-válaszolt a Göndörke. Felvettem egy napszemüveget és a fejemre illesztettem kedvenc Chicago Bulls sapkámat. Percekig nem szóltunk egymáshoz. Számomra annyira kínos volt, hogy nem tudtam mit mondani, de ő inkább csak nézelődött.
-Hogy vagy mostanában?-törtem meg a csendet hirtelen.
-Kösz, már újra jól vagyok.-pillantása kiismerhetetlen volt. Felsóhajtottam ahogy megállt egy pillanatra, hogy megnézzen egy kirakatot. Nem fáradt vele, hogy életben tartsa a beszélgetést.
-Azta.-nyögött föl ahogy meglátta a London Eye-t.-Említettem már, hogy tériszonyom van...
-Ne félj! Ott leszek én is...-fogtam meg a kezét ahogy beszálltunk az egyik fülkébe. A magasban csodálatos volt a kilátás. A város fényei beragyogták az esti égboltot. Lexy kerek szemekkel bámulta a tájat. Szerintem észre sem vette, hogy elszorította a kezemben a keringést. Nem szóltam rá. Olyan jó volt újra látni a fényt a szemében.
-Figyelj. Meg szeretnék neked mutatni egy dalrészletet.-szólaltam meg kis idő múlva. Lex figyelmesen nézett míg összeszedtem magam.

Oh baby, baby nem tudod, hogy minden megvan benned amit akarok

Csak nézlek, annyira jól nézel ki tetőtől talpig

Gyere ,gyere ide, ide,

Gyere, gyere ide, igen

Én csak be akarlak mutatni minden barátomnak

Süket dumát nyomok le nekik

Baby légy enyém ma este, enyém ma este

Baby légy enyém ma este, igen.

És ha te

Azt szeretnéd

Hogy én lépjek, igen

Mondd el csajszi ha minden érintést

Rohanásnak veszel.

Baby mondd yeah, a yeah, a yeah, yeah, a yeah

Ha nem szeretnél lassítani

Ha haza szeretnél vinni

Mondd yeah, a yeah, a yeah, yeah, a yeah

És engedd hogy megcsókoljalak...

-Tetszik.-bólintott komolyan amint befejeztem az éneklést. Ismét elmosolyodtam. Nem vártam, hogy ugrálni fog örömében, de a pillantásában felfedeztem egy kis szeretetet ami elég volt ahhoz, hogy megdobogtassa a szívem. Vége volt a menetnek. A lányon látszott, hogy kissé elszédült a magasban. A karomba kapaszkodott. Még körülnéztünk. Tudom, hogy elcsépelt, de lőttem neki egy plüss zsiráfot a céllövöldében. Út közben vettünk vattacukrot. Megfogtam a kezét és úgy indultunk vissza. Meglepetésemre beszélgetni kezdünk majd nemsokára együtt nevettünk. Talán még sincs minden veszve...-gondolkodtam el. Az ajtaja előtt megálltunk.
-Köszönöm az estét.-ölelte magához a foltos állatot.
-Nagyon szívesen.-közelebb léptem hozzá. Már épp le akartam hajolni, hogy megcsókoljam amikor gyorsan nyomott egy puszit az arcomra, megelőzve a szándékomat.
-Jó éjt Niall!-mondta gyorsan majd eltűnt az ajtó mögött.-Liam-nek üzenem, hogy Boldog Születésnapot DaddyD!
-Jó éjt.-mondtam a hűvös falapnak. Kis híján elnevettem magam ahogy haza indultam...