Sziasztok :) Meghoztam a 73. fejezetet is. Ehhez a részhez James Arhur-Impossible-jét találtam a legmegfelelőbbnek. Talán a dallam nem az ami ide passzol, de a szöveg szerintem tökéletes Lexy és Harry örök hullámvölgyeire... Remélem tetszeni fog :) A 10 komit most is kérném szépen :)) Köszi, puszi ♥ Jó olvasást! :D

James Arthur-Impossible

"...És most, mikor mindennek vége

Nincs semmi, amit mondhatnék

És ha már zavarba hoztál

Előrukkolhatsz vele és elmondhatod nekik..."

73.Harcolni fogok?

(Harry szemszöge)

Lexy és Niall kacarászva ültek a konyhában. Épp egymást tömték eperrel mikor beléptem.
-Hazz!-csillant fel Lex szeme ahogy meglátott.
-Csá!-mosolyogtam kényszeredetten miközben kivettem egy üveg vizet a hűtőből. Olyan gyorsan akartam elhagyni a terepet ahogy csak tudtam.
-Nem jösz filmet nézni?-kérdezte a lány mielőtt leléphettem volna.
-Hát...Őh...-a hajamba túrtam.
-Légysziii!-meresztett kiskutyaszemeket Lexy.
-Egye fene!-sóhajtottam beleegyezően. A lány a nyakamba ugrott és cuppanós puszit nyomott az arcomra. Magamhoz szorítottam és a hajába temettem az arcom.-Mit nézünk meg?
-Az új Vasember filmet.-fordult hátra Niall aki épp a popcornt rakta bele a mikróba. Bólintottam és elengedtem Lexy-t. Kézenfogta Niall-t és a nappaliba vonszolta. Rám hárult a popcorn őrzése.
-Mi lelépünk!-közölte Lou aki éppen akkor lépett a konyhába mikor kiszedtem a kukoricát. Sziszegve dobáltam egyik kezemből a másikba a forró zacskót.
-Hova?-kisöpörtem az arcomból a hajamat, hogy lássam Louis arcát.
-Csak egy kis esti túra a moziban...-vont vállat miközben felém nyújtott egy tálat. Beleöntöttem a popcorn-t.
-Aha, oké és Liam meg Dani?
-Ők már leléptek.-mutatott a hűtőre Lou. Arrafelé néztem. Egy cetli volt ráragasztva amit eddig észre sem vettem:

"Elmentünk vacsizni! Majd jövünk:

Liam&Danielle"

-Zayn?-az utolsó mentsváram.
-Őőőő...-Tommo elgondolkodott.-Utoljára a szobájában láttam, épp aludt.-tehát rá sem számíthattam.
-Rendben, jó szórakozást!-átöleltem egy pillanatra majd a kukoricás tállal a kezemben elindultam a nappali felé. Belépve egyből megakadt a szemem a gerlepáron. Egymás szájában keresték az igazságot. Elfordítottam a fejem és halkan megköszörültem a torkom. Erre úgy rebbentek szét mint az ijedt verebek.
-Itt a popcorn.-nyújtottam feléjük a tálat. Lexy az ölébe tette így, mivel ő ült középen, mindenki könnyen elérte. Hanyatt dőltem a kanapén és próbáltam tudomást sem venni másról, csak a filmről. Körülbelül tíz percet bírhattam így amikor kezdtem úgy érezni, hogy kevés a levegő. Felpattantam és kirontottam a szobából. Egyenesen felkaptattam a szobámba és gyorsan vetkőzni kezdtem.
-Harry?-Lexy megállt az ajtóban és kérdő tekintettel nézett rám.
-Bocsi, csak elfelejtettem, hogy ma találkám van egy ismerősömmel...-kamuztam miközben lerángattam a boxeromat és az ágyamra dobtam. Fogtam egy törülközőt és a tusolóba vonultam vele. Beálltam a meleg víz alá és mosakodni kezdtem. Lex felült a mosógépre és a legkisebb zavar nélkül figyelt. Ezt szerettem. Annyira természetesen tudott viselkedni a környezetemben.
-Biztos?-vonta föl a szemöldökét.
-Persze.-mosolyogtam miközben már a hajamat mostam.-Semmi baj, tényleg!
-Minden oké?-Niall is megjelent.
-Persze, csak...mindegy!-a lány megrázta a fejét és leugrott a mosógépről.-Készítsek neked ruhát?
-Nem kell, kösz! Megoldom.
-Rendben. Akkor jó mulatást!-egyedül hagytak. Megtámaszkodtam a törölközőtartón mert úgy éreztem a térdeim nem tartanak meg. Pár perc kellett, hogy összeszedjem magam. A törölközőt a derekamra csavartam ahogy kiléptem a gőzből. Megcsúsztam a csempén és kis híján elestem.
-Fenébe!-szitkozódtam. Letöröltem a tükörről a párát és bele néztem. Egy enyhén borostás arc nézet vissza rám. Tökéletes. Nem borotválkoztam, csak gyorsan fogat mostam. Mire kiválasztottam egy fekete pólót és farmert, a hajam is megszáradt nagyjából. Felöltöztem és előkerestem a bakancsomat. Végül egy fekete dzsekivel egészítettem ki az összhatást. Úgy nézhettem ki mint valami alvilági alak, de ma este nem hódtani akartam. Zsebre vágtam a telefonom, a kocsikulcsom és a pénztárcám majd lebaktattam a földszintre.
-Leléptem!-kiáltottam be a nappaliba majd elhagytam a házat.

(Lexy szemszöge)

Fogalmam sem volt mennyire hihetek Harry szavának, de jobbnak láttam nem feszegetni a dolgot és hagytam, hogy elmenjen, reménykedve, hogy nem esik baja. Amint véget ért a film, Niall elment tusolni én pedig kiültem a hátsókertbe. Felnéztem a csillagokra és elgondolkodtam. Nem tudtam mit tegyek. Hogy lehet egyszerre két fiút ennyire szeretni? Nem tudtam különbséget tenni a két érzés közt mégis Niall-t választottam. Harry ragadozó, könnyen talál magának egy másik lányt!-ezzel nyugtattam magam miközben belüll ezer darabra törtem a veszteség miatt. Nem engedhettem, hogy a könnyek kicsorduljanak a szememből. Inkább Niall-re kellett koncentrálnom. Egyszerűen imádtam minden porcikáját. Ahogyan nevetett, ahogy mozdult, a hangját, az illatát... És Harry...? Ő volt számomra...Ő...Mindig ott volt... Önzetlenül szeretett akkor is mikor a legkevésbé sem érdemeltem meg. Akkor is mosolyt csalt az arcomra mikor minden remény elveszett. Úgy csókolt meg, hogy éreztem, ha csak egy pillanatra is, gyönyörű vagyok...Mert számára az voltam...